Igazából tudtam, hogy váltanom kellene országot
Ehelyett ott rohadtam szinte minden magyar tévécsatornánál.
Mi lenne, ha az újságírók lövöldöznének csípőből? Nekünk, akikre állandóan a szakmai felelősségünk miatt rázzák ujjukat a politikusok, meddig tartana a pályafutásunk, ha bizonyíték híján korruptoznánk le az MNV-elnököt?
„Meddig tartana a pályafutásunk, ha épp a sajtó egyik legfőbb ostorozójának, Deutsch Tamásnak a példáját követve olyan szóval illetnénk az amerikai külügyi államtitkárt, ami csak a Twitter nyomdafestékét tűri el? Hány napig dolgozhatna a szakmában az, aki a média szigorú főinkvizítoraként viselkedő Lázár szavait alkalmazná Csányi Sándorra?
De akad baloldali példa is: mi lenne a véleményük arról az újságíróról, amelyik lejobboldalizza az egész igazságszolgáltatást, mert egy-egy ítélet böki a szemét? Márpedig Gyurcsány Ferenc még javában kormányfő volt, s mégsem kellett törődnie az így okozott kárral.
Egy biztos, mi nem fogunk tényként állítani valamit, amire nincs kellő bizonyítékunk. Nem azért, mert jobb emberek vagyunk, hanem mert a rendszer a médiában úgy van kitalálva, hogy összedőljön az alatt, aki rágalmakra épít.”