Megérezhetünk valamit a szentek közelségéből. A hatalmas szobrok bumfordi esetlegessége sem fedi el a tényt, hogy egykor élt emberek szenvedésével szembesülünk.
„Emeljük ki meghatározó motívumaikat, testrészeiket, azokból készítsünk hatalmas, mozgó szobrokat, melyekbe építsünk jó látható módon olyan gépi elemeket, melyek mozgatásukat végzik, s tegyük őket a látogatók által gombnyomás segítségével mozgathatóvá. Ezek a kinetikus szobrok ráadásul legyenek úgy megszerkesztve, hogy gombnyomásra végrehajtott mozgásukkal zajt csapnak, zörögnek, dübörögnek és csikorognak, és valóságos kínt tudjanak okozni az ábrázolt szentnek. Az eredmény: Szent Jeromos egy gombnyomásra kővel kezdi ütni a mellkasát, Szent Tamás pedig kinyújtott mutatóujjával bök bele Jézus sebébe.
Sokkoló művek, ha tetszik megrendítőek. Mi mérjük a szenvedést hőseinkre. Persze, csak ha megnyomjuk a gombot. Ha viszont nem tesszük, halottak maradnak szentjeink. Lehetetlen helyzet, így vagy úgy, a bűn elől nincs menekvés. Vagy mondjuk inkább úgy, hogy játékos ötlet? Hiszen a kinetikus szobrok korábbi nagy korszakára emlékeztet, a modernizmus hőskorára. Tehát két értelemben is a múlttal szembesít: klasszikus festmények kinetikus feldolgozásai ezek, a múlt és a modernitás összekapcsolásai, az utókor ironikus távlatából.
De mindezeken, tehát játékon, zajon, sokkoláson túl megérezhetünk valamit a szentek közelségéből. A hatalmas szobrok bumfordi esetlegessége sem fedi el a tényt, hogy egykor élt emberek szenvedésével szembesülünk. A művész pedig láthatóan teljes egzisztenciájával vett részt a projektben: a falakon látható hatalmas kollázsokon a fájdalmak kimerítő katalógusát adja, mint egy képeskönyv, vagy anatómiai atlasz.”
A Petőfi Irodalmi Múzeum igazán méltón ünnepelte idén a hetvenedik születésnapját: az évforduló alkalmából rendezett háromfelvonásos kiállítássorozat nemrég nyílt záródarabja a magyar irodalom legendás naplóíróit állítja a középpontba.
Ki volt ez a vértanú, Szent Luca, akit egyesek félnek, míg mások dicsőítenek? Ennek jártunk utána!
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Ahogyan ma a közösségi médián keresztül, úgy váltottunk régen üzenetet a képeslapok révén. Használatuk a 19-20. század fordulóján vált tömegessé, különösen a téli ünnepek idején hozta-vitte a posta a gyöngybetűkkel megírt jókívánságokat. A Budavári Palota szabadtéri kiállítása jellegzetes századfordulós darabokkal idézi vissza a régi karácsonyok hangulatát. .
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
