„»Ha az iszlamisták valahol Európában a helyi törvény feletti hatalomra akarnak szert tenni, azelőtt nem kell meghajolni. Például Rotterdamban azt követelik állítólag, hogy a »skyline«, Rotterdam tenger felől nézhető körvonala mecsetekkel és minaretekkel legyen meghatározva… Az viszont biztos, hogy nem kell jó szemmel nézni, ha a párizsi elővárosokban ezrével gyújtják fel az autókat. Ha van ma Európában totalitárius kísérlet, az az iszlamizmus, az iszlám hittételeinek erőszakos terjesztése.«
Az olvasó téved, ha azt hiszi, a fenti mondatok Geert Wilderstől származnak, ezeket a gondolatokat ugyanis a Magyar Narancsnak adott interjújában nem más fogalmazta meg, mint Konrád György. Az interjú pikantériáját azonban nemcsak az adja, hogy ezek a mondatok Konrádtól hangzottak el, hanem az is, hogy a riport apropója az Európai Bizottság felkérése: a neves író (több más, neves értelmiségivel egyetemben) vegyen részt »egy, az „európai alapértékeket tisztázó” szöveg létrehozásában«.
Rendkívül meglepő, hogy egy ilyen kaliberű gondolkodó ennyire reflektálatlan, sztereotip véleménynek ad hangot, mely ráadásul nemcsak a témában való járatlanságról tanúskodik, hanem sugárzik belőle a muszlimokkal szembeni mély ellenszenv is. Konrád szerint »nem kell meghajolni« azelőtt, ha az iszlamisták a helyi törvények fölé akarják helyezni magukat, és nem követelhetik, hogy a »saria érvényesüljön Hollandiában«. Érthetetlen, hogy Konrád miért a szélsőséges fundamentalistákkal azonosítja az európai iszlám egészét, ilyen alapon a haszidokból kiindulva ugyanúgy mondhatta volna, hogy a zsidók (így általánosságban) nem ismerik a nemi egyenlőséget.
Talán akkor lenne Konrád reakciója adekvát, ha az európai muzulmánok többsége iszlám államot kívánna, de ez erősen kétséges. Például az EU-ban élő mozlimok több mint harmada török, ahol a saria támogatottsága nagyon alacsony. Továbbá Jytte Klausen elitkutatásából az is kiderül, hogy a saria igénye az európai mozlim vezetők körében is elenyésző: a 300 interjúalany szinte egyöntetű véleménye volt, hogy a vallási jogot az állami jog alá kell rendelni.”