Úgy földbe állt a német vállalat, mint a gerely – búsulhatnak a románok
400 millió euró hiányzik, Romániában kongatják a vészharangokat.
A vasárnapi német választásokon csak két bizonyosság van. Az egyik, hogy Merkel marad a kancellár. A másik pedig, hogy senki se tudja, mit is jelent ez majd.
„A vasárnapi német választásokon csak két bizonyosság van. Az egyik, hogy Merkel marad a kancellár. A másik pedig, hogy senki se tudja, mit is jelent ez majd. Ugyan Angela Merkel már tizenhárom éve vezeti a CDU-t, és nyolc éve Németországot, lépéseit nehéz előre megjósolni. Eleve nem szereti a nagy távlatokat, s gyakorta idézi Helmut Schmidt egykori kancellárt: »akinek víziói vannak, az menjen orvoshoz«.
Merkelnek tényleg se víziója, se ideológiai elkötelezettsége: politikája pragmatikus kis lépésekből áll, ahol csak utólag válik átláthatóvá az egész rendszer. Nem előre álmodik, hanem a kis sikerekre építkezik.
Irtózik a nagy szavaktól, az érzelgősségtől, a hatalmas tervektől. Kis lépései azonban nagyon is kiszámítottak, így mára valamennyi komoly ellenfele eltűnt a pályáról – a saját oldaláról ugyanúgy, mint az ellenzékről. Nehéz rajta fogást találni. A CDU-t olyannyira középre vitte, hogy a szocdemek alig látszanak már, miközben a párt jobboldalán ülő nyugati, katolikus férfiak illedelmesen követik a keleti, evangélikus Merkel nyitását.
A CDU ma egy pragmatikus párt, amely a társadalomban kikristályosodó változásokat szorgalmasan másolja, az ellenfelek új javaslatait magába szívja, és a jövőt illetően nem sok konkrétat árul el. A párt Merkel alatt elnőisedett, elvárosiasodott, elvilágiasodott, elszociáldemokratizálódott – anélkül azonban, hogy hagyná a jobboldalát leválni.”