„A szigetországban nincs szabályozás a netes szűrők vonatkozásában. A nagyobb internetes szolgáltatók azonban önként kötelezték magukat, hogy 2014-től az ügyfelek internetes hozzáférését »pornószűrővel« látják el. Ez a szűrő automatikusan aktiválódik. Ha valaki pornót szeretne nézni, annak a netes kapcsolat beállítását kell módosítania. A szűrőknek mindenesetre »gyermek-biztosnak« kell lenniük. Ezenkívül egyes »szörnyű« keresőfogalmakat is zárolni kell. A szűrő állítólag olyan kategóriákra is kiterjed, mint a webes fórumok, az internet-cenzúrát megkerülő alkalmazások és például az öngyilkossággal kapcsolatos tartalmak. A szolgáltatón múlik, hogy pontosan mely oldalakra alkalmazza a szűrőt. A tartalomszűrés ellenzői azt kifogásolják elsősorban, hogy ezáltal egy olyan struktúra jön létre, amellyel tetszőlegesen lehet tartalmakat cenzúrázni. Azt is hiányolják, hogy nincs demokratikus kontrol a tiltandó tartalmak tekintetében. (…)
Az egész egyrészt felvet egy pszichológiai problémát, ugyanis sokan nem módosítják soha a szűrő beállítását, és így hozzászoknak a »cenzúrázott« internethez. Másrészt – egyes vélemények szerint – jogszerűtlen a szűrő alkalmazása, Nagy-Britanniában ugyanis a pornó legális tartalomnak minősül. Tehát e felfogás szerint a brit miniszterelnök legális tartalmakat kíván blokkoltatni. Ezen érvelés azonban nem állja meg a helyét, hiszen az érintett tartalmak nem kerülnek betiltásra csak a hozzáférés lesz nehezebb, ugyanúgy, ahogyan – számos országban – az alkohol és a dohánytermékek beszerzése is korlátok közé szorított, éppen a kiskorúak védelme érdekében.”