Mindenszentek, halottak napja – mit ünneplünk pontosan?
Mindenszentek ünnepének több mint ezeréves hagyománya van, a halottak napja csak évszázadokkal később került be a jeles napok közé.
E mögött egy tótumfaktum-teológiai látás húzódik meg: azzá leszek, akinek lennem kell.
„Gyorsan tegyünk különbséget a feltétel nélküli elfogadás, és a szeretetben változás/változtatás között. A kettő egybemosása gyilkos. Sör-bor-combó. Hányni fogsz tőle. Kidobod magadból, mert emészthetetlen. Elfogad, de én magamat nem, mert érzem, valami nem oké. Nem fogad el, és rossz, mert nem tudok semmi lenni addig, míg nem vagyok valaki, aki elfogadható. Szóval, a feltétel nélküli elfogadás a feltétele a szeretetben történő változásnak, változtatásnak. Isten legalábbis így gondolkodik. Ez egy olyan konstrukció, aminek a logikája alól nehéz kibújni: elfogadott és szeretett vagy, de ez nem jelenti azt, hogy kész is vagy.
Nem lehetsz úgy kész, hogy nem vagy elfogadott és szeretett, így csak izzadságszagú hitet produkálhatsz. Szorongós, éjjel ágyban vergődős, régmúlt időkön agyalós, bűneiért vezeklős. Ha érzed, hogy elfogadott és szeretett vagy, és ez nem ösztönöz semmire, akkor biztos, hogy elfogadott vagy és szeretett? Nem csak te próbálsz meg görcsösen elfogadni másokat, és szeretni, hogy ők is ezt tegyél veled?”