„Arra a »mellékletre« szeretném felhívni a figyelmet, amely a legutolsó szám tartozéka, tehát ami a lapegésznek része is, nem is. A Méltányosság politikai elemző központ tette közzé benne A magyar jobboldal természetrajza című tanulmányát, vagyis kutatási jelentését, amely ezzel a szűkítő, magyarázó és kedvcsináló alcímmel jelent meg: Miért olyan a Fidesz, amilyen, és lehetne-e más?
Nem akarom a cikket részletesen ismertetni, nem is nagyon tudnám ilyen terjedelemben, hiszen lehet vagy egy kisebb könyvecske terjedelmű, hanem csupán két olyan jellegzetességre hívnám föl a figyelmet, amelynek egyike inkább a hatást jellemzi, a másik viszont a tanulmány történetfilozófiai centrumára próbál utalni. Az általam ismert újabb publicisztikai-politológia írások közül egyet sem tudnék hirtelenjében ideidézni, amely ilyen egyértelműen alkalmas, sőt képes volna a párbeszédre, amely ne a »saját« érdekkör politikai állapotát tekintené minden egyéb érdeket kizáróan irányadónak, amely ne a napi politikai érdekérvényesítés céljából próbálkozna valamiféle teoretikus álcázással. Ez a tanulmány nem talált, mert ilyen aligha van, hanem egy pillanatra megteremtett egy olyan mezsgyét, ahonnan megszólalva minden elképzelhető politikai oldalon egyformán érvényesek lehetnek az állításai. Vagy ha nem is igazak (innen, onnan, bárhonnan nézve), vitaalapként feltétlenül elfogadhatók. Lényegében – »előzékenyen« – azt próbálja pótolni, amire a debattáns politikai erők nem nagyon éreznek késztetést: a maguk pozíciójának a mögöttes világképét megrajzolni, és egyeztetni egyfelől a hagyománnyal, másfelől a globalitás kihívásaival és kényszerűségeivel.”