Mitől jó szerzetesnek lenni ma?
A szerzetesi élet kulcskérdése a Jézus Krisztus személyéhez fűződő viszony. Minden keresztény számára adott a lehetőség, hogy Jézussal személyes kapcsolatba kerüljön, de a szerzetes számára ez adja az élet értelmét és teljességét. A szerzetesi életforma úgy van kialakítva, hogy az erre hívott ember életének a központjában lehessen Jézus. Minden egyéb külső tevékenység ebből a mély kapcsolatból fakad. Sok útkereső fiatal idealizálja a szerzeteseket, és nem is mernek a szerzetesi életformára gondolni, mert úgy vélik, nem elég tökéletesek. Sokan vágynak a »szent« életre, de azzal az illúzióval, hogy a »szent«-ség az a hibátlanság. Ha valaki el akar menekülni az élet realitásai elől és azt hiszi, hogy ez egy jobb világ, vagy a saját családját akarja pótolni kedves, sugárzó »nénikkel«, akkor ne menjen szerzetesnőnek. A szerzetesség arra sem való, hogy dafkéból szavazzunk vele a fogyasztásorientált világ ellen. Viszont ha valaki ismeri az életet és alapvetően elégedett, de van benne egy nyugtalanság, akkor van keresnivalója a szerzetesség környékén. A »szent« nem hibátlan, hanem Istennek fenntartott. Ha valaki arra vágyik, hogy teljesen Istennek szentelje magát, és erre pszichológiailag is alkalmas, akkor az elég alap arra, hogy megpróbálkozzon a szerzetesi élettel.”