Rihannát is szívesen hallgatok

„Korábban zenei újságírással foglalkoztál. Milyen érzés, hogy visszanyalt a fagyi? Nem furcsa, hogy Te vagy most a másik oldalon?

Erre nehéz volna annyira nagyon pozitív választ adni. Sosem azért csináltam zenét, hogy az legyen a vége, hogy mindenki velem akarjon interjút készíteni. De alapvetően persze, ha nagy ismertséget szerzel magadnak, akkor logikus következménye, hogy mindenki téged akar majd kérdezgetni. Sok mindent látok én is ebből, például hogy az újságírók nagyon sokszor felkészületlenül érkeznek és butaságokat kérdeznek. Ezen néha fel is bosszantom magam, de alapvetően tudom jól, hogyan működik az egész…ezt akartam ebből kihozni.

Hogy szerzel ihletet? Elmész sétálni? Esetleg egy forró fürdő közben? Vagy egy kis sziesztakor a vasárnapi ebéd után?

Ömmm, nálam ez összetettebb. Élethelyzeteket írok le: amikor összegyűlik bennem több hónap, ahogy kialakulnak a fejemben a gondolatok, akkor épp azt fogalmazom meg, de ez is hosszabb folyamat mert mindig darabokban keletkeznek a zenék a fejemben.

Gyerekkorodban miket hallgattál?

Amit tudatosan kezdtem el, az az Animal Cannibals volt. Sokat hallgattam, gyűjtöttem a lemezeiket, illetve akkor még kazetták voltak. Aztán hirtelen azon kaptam magamat, hogy Kornt hallgatok, valamint System of a Downt és Cradle of Filtht. Alapvetően a metált szeretem, viszont vannak olyan más típusú zenei megnyilvánulások is, mint például hiphop és electro terén is melyek jók, sőt még Rihannát is szívesen hallgatok.”