Európából Európába

„Egyre nyilvánvalóbb az uniós gyakorlatnak és képviselőinek a cinizmusa, súlyos elfogultsága Magyarországgal szemben. Erről tanúskodik a Velencei Bizottság mostani látogatása és annak eddig látható »eredménye«, erről szól a Barroso-levél, ezt mutatták az Európai Parlament eddigi megnyilvánulásai, élen az anarchista-liberális vezérekkel és a politikai vereségeitől súlyosan, mentálisan sérült magyar balliberális oldal európai képviselőivel. Akinek van füle a hallásra és szeme a látásra, az persze tudja, hogy nemcsak rólunk van szó, hanem arról, hogy ez a magát európainak kinevező kör ma éppen azon fáradozik nagy handabandázással és sajtótámogatással, hogy hagyományos értéktudatától megfossza és aztán egy kanál uniós vízbe belefojtsa Európát.

Mert amikor különbséget tesznek tömeggyilkosságok és tömeggyilkosságok között a maguk különleges ideológiája és érdekrendje szerint, amikor a család emberi és nemzeti szerepét kérdőjelezik meg, amikor a nemzeti függetlenséget kárhoztatják, vagy amikor minden tárgyilagosság és erkölcsi alap nélkül ítélnek európai államokról különbözőképpen, akkor látható jelét adják annak, hogy valami más készül az ő boszorkánykonyhájukban, valami, ami merőben idegen Európától, de attól is, ami bármelyik kontinensen még megfelel az értelmes, jövőbe mutató emberi magatartásnak és értékrendnek.

A mi hiszékeny, nagy európai lelkendezésünk – amit persze nagymértékben mesterségesen keltettek a rendszerváltás elején – már régen nincs sehol. De jó is, hogy nincs. Voltunk a világ balekjai már elégszer a történelmünk során. Ideje a józanodásnak.”