„Hayek példájára visszatérve, talán nem véletlen, hogy ugyanazokban az országokban, ahol a jogot nem alkotják, hanem »felfedezik«, ott jól elvannak a helyesírás szabályozása nélkül is. És itt jön a lényeg: nem helyesírási szabályok, hanem a helyesírás szabályozása nélkül. Ugyanis szabályok léteznek, azokat nem kell senkinek megalkotnia. Legfeljebb rögzíteni kellene. Rögzíteni, ahogy a római jogot is rögzítette Iustinianus, ahogyan napjainkban az amerikai common law-t is rögzítik ún. restatement-ekben. Ahogyan az angol nyelv helyesírását is rögzíti mondjuk az Oxford Enciklopédia.
Persze ezeket a szabályokat nem mindenki képes ugyanúgy felismerni. Nem árt, ha ezt a munkát hozzáértők végzik - mondjuk azok, akik ma a »szabályzatot« »készítik«. Sőt, szerintem az sem ördögtől való, hogy több ilyen legyen. Ahogyan magyar-angol, magyar-latin, stb. szótárból sem feltétlenül csak egy van. Ahogyan illemkódexből sem egyetlen van. Attól az angol és a magyar nyelv megfeleltetésének még vannak szabályai, léteznek illemszabályok is. És ahogy jogalkotással is fel kellene hagyni. És akkor fel sem merülhet, hogy éppen kinek a játéka.”