„Nagyobb az amygdalánk. Nem követjük a másik szemmozgását, és nem is figyelünk a másikra. Ismert, hogy »tekintélyelvűek« vagyunk. Elődeink már 1552-ben is zárt gondolkodásúak voltak, alighanem a mély tudományos alapokkal rendelkező F-skálán kiverték volna a biztosítékot. Nem tudjuk felfogni a marxizmus-leninizmus tudományos igazságait, ez jelzi, hogy valami már akkor sem volt oké a szüleinkkel. Andropov, a haladó emberek reménye már a hetvenes években figyelmeztetett a kitörőfélben levő elmebetegség járványra. A szovjet blokkban végül is nem tudták kezelni, de hála Istennek, Nyugaton még mindig keresik az ellenszert, legalábbis az Index egyik cikke szerint (Politikai nézetekkel születtünk?).
Autoriter – ennyit rólunk, bár tulajdonképpen az még nagyobb baj, hogy nem értjük, mi a baj a tekintéllyel és a renddel. Ja, hogy rendpártiak vagyunk, ezt is kimutatták rólunk, genetikailag.
Nem értjük, hogy a választásokon való részvétel örökletes hajlamát hogyan is lehetett elnyomni a liberálisokban a sötét középkor századain keresztül, amikor nem is voltak választások? Azt sem értjük, hogy a genetika miért csak a konzi-libi kettősséget határozza meg? És mondjuk miért nem határozza meg a vallási képzeteket is? Hogy valaki melyik egyházat, felekezetet követi – már ahol ez választás kérdése. Arra nem jó a genetika?”