Beteg közösség

„Hogyan közelíthetők egymáshoz a 20. század traumáit hordozó közösségek, melyek más-más élményekre emlékeznek, és a másik fájdalmáról talán nincs elég mély tudásuk, vagy nem vesznek róla elég mélyen tudomást?

Semmiféle közösségben nincs teljes és megbonthatatlan egység, a különböző érdekek különböző módon generálják a tradíció értelmezését, de jó esetben azért vannak alappontok, melyeket a közösség minden tagja magáénak vall, ettől létezik a közösség, ettől egy. Nálunk ez a fajta »egység« nem magától értetődő, sőt a kivételes pillanatok közé tartozik, pl. Reformkor, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc, 1956 ősze, 1989. Sok évszázad tapasztalata mutatja, hogy bár közelíthetők egymáshoz a közösség részei, az 1 meg a 2 együttes létezése a »normális« állapot.

Véleményünk szerint a magyar társadalmi emlékezet, és a magyarországi zsidó emlékezet eltérően őrzi a 20. századi Magyarország élménycsomópontjait, miközben sokan tartozhatnak a két halmaz közös részhalmazához.

Az említett esszékönyvemben (A magyarok) többek közt az alábbiakat írom a fölvetett kérdés múltjáról:

»Miért nem közismert tény Magyarországon, hogy a Horthy Miklós hatalmát előkészítő úgynevezett 'szegedi tiszti különítmény' 72 tagja közül tizenöten zsidók voltak? Ezzel szemben miért sokat emlegetett adat, hogy a szovjet mintára 1919 márciusában megalakult Tanácsköztársaság vezetői között sok zsidót találunk?

Mert a történelmi sémának így felel meg.

Magyarország területén, már a honfoglalás előtt zsidó közösségek éltek.

Nem érdekes.

Magyarországra zsidók már a honfoglalókkal együtt is érkeztek.

Ez se téma.«”