„Visszatérve a Fidesz előtt álló dilemmára, nézzük meg, hogy mit nyerhet és veszthet a kormányoldal egyik és másik megoldással. A másodikkal egyszerűbb kezdeni: ha elengedi a regisztrációt, szimpátiát gyűjthet ugyan, de az általa elsősorban politikai számításból fontosnak tartott intézményt elveszti. Ez kisebb részben szimpla kudarc (valami nem sikerült), nagyobb részben elmaradt várt haszon (nem kapja meg azokat az előnyöket, amelyeket a regisztrációtól remélt). Ugyanakkor megspórol magának egy újabb kellemetlen és feltehetően nagyon hangos alkotmányos-politikai vitát, ráadásul tényleg gyűjthetne jó pontokat is, ha önmérsékletet mutatna. Ami az egyiknél előny, a másiknál hátrány és fordítva: ha a Fidesz egy ilyen döntés után beleírja az alkotmányba a regisztrációt megalapozó részeket, majd visszarakja az eljárási törvénybe a most alkotmányellenesnek minősített szabályokat, bizton számíthat arra, hogy egy évvel a választás előtt a korábbiaknál is erősebb demokrácia-vitába fut bele. Hiheti azt persze, hogy ez figyelemelterelésnek majd jó lesz – ilyenkor mindig ezt mondják a bennfentesek, de én nem mindig értem, hogy miért jó egy kellemetlen üggyel elterelni bármit is -, de ma tényleg kiszámíthatatlan, hogy egy ilyen nyilvánvalóan trükköző, kiskapukereső megoldásra hogyan reagálnak a választók. Alkotmányellenesnek minősített részeket alkotmányba emelni nem lenne példátlan, nálunk is történt már ilyen korábban, de elég világosan mutatná, hogy mit gondolnak az alkotmányosságról azok, akik korábban tiszteletet érdemlő, gránitszilárdságú alaptörvényről beszéltek.”