Úton a szabadság felé

„Az Isten által kínált és Jézus által megvalósult szabadság nem csak valamitől, hanem valamire is szabaddá tesz. Szabaddá tesz arra, hogy ne nyugodjunk bele az igazságtalanságba, ami körülvesz bennünket. Bátorító, hogy nem kell megadnunk magunkat a viszonyok változhatatlanságának, és átadnunk magunkat a közönynek. Ez azt jelenti, hogy nem kell kiegyeznünk a körülményekkel, hanem változtathatunk. Mindez mozgásban tart minket és kommunikációra sarkal Urunkkal és egymással. Így jöhet létre egy mélyebb közösség, amely egymáshoz úgy visz közelebb – minden különbözőségünk ellenére – hogy Jézus Krisztushoz vezet, akinek jelenlétében megszűnnek a különbségek.

»Rabok legyünk, vagy szabadok?« – A kérdés adott és válaszra vár. Szabadság vagy szolgaság? Látszólag minden fordítva van: látszólag Jézus a szolga, akit kiszolgáltatnak a hatalomnak, megostoroznak, megaláznak, azt tesznek vele, amit akarnak, majd kivégeznek; és mi az ember vagyunk a szabad, aki mindezt tette vele. Valahol itt sejlik fel az evangélium: a magát mindenhatónak és szabadnak képzelő szolgához eljön a mindenható és szabad Isten, és szolgai formát vesz fel érte, hogy szabaddá tegye a szolgaságra. Ezt Luther így fogalmazta meg: »A keresztyén ember mindeneknek szabad ura, és nincsen senkinek alávetve. A keresztyén ember mindeneknek készséges szolgája, és mindenkinek alá van vetve.«

Ha rátaláltunk, hívjunk meg együtt, minél többeket erre az egy Útra a szabadság felé!”