Hiszel a varázslatban?
Hiszel az igazi varázslatban? Abban, amelyik nem a külsőségekben lakozik, hanem a szívekben? A Fővárosi Nagycirkusz karácsonyi műsora erre a kérdésre próbál látványos választ adni, inkább több, mint kevesebb sikerrel.
A Megváltó közvetlen közelségében mindannyian, nincs kivétel, prostituáltak vagyunk, beleértve az egyházi intézményt is: ennek a belátása valódi kezdet mindannyiunk számára.
„A vitában mindazonáltal elhangzik egy kérdés, amely személyesen megérintett, kísérletet teszek tehát erre az egyetlen fölvetésre a magam módján válaszolni, adventi lelkigyakorlatként, ha úgy tetszik. A kérdés így hangzik: Mit keres egy prostituált ebben a születési sztoriban?
Azt amit mi mindannyian és bizony én magam is: hitelességet, létezésünk méltóságát, a szeretet közvetlenségét és ingyenességét, iszonyatos örömtelenségünk és meddőségünk elvételét, istenarcúságunk helyreállítását. A film prostituáltja ugyanazt keresi, amit egy bibliai másik, a városból kitaszított, kőfalon lakó jerikói Ráháb, akit a Zsidókhoz írt levél szerzője Ábrahámmal, Jákóbbal és Józseffel együtt a hit hősei között emleget, mert Józsuét és társait „békességgel fogadta", és akit a Szentírás Jézus nemzetségtáblázatába is fölvesz, tehát Krisztus ősanyjaként emleget.”