„Gondoljon bárki bármit Tarlós Istvánról, az vitathatatlan, hogy sajátos, érdekes szereplője a magyar politikai életnek. Folyamatosan próbálja megőrizni civil mivoltát, mutat szabad vegyértékeket a bal-, vagy liberális oldal felé, ugyanakkor – igen rendszeresen – durva, majdnem azt írtam: bunkó módon beszél vetélytársairól. (...)
Ne várják tőlem, hogy a bonyolult busztender részleteit magyarázzam, én legfeljebb annyit látok belőle tisztán, hogy itt is pénzről, sok pénzről van, lehet szó. Vagyis arról, hogy kié lesz egy olyan üzlet, ami a fővárosnak egyértelmű veszteséggel jár. És ezt a főpolgármester nem volt hajlandó megszavazni. Még akkor sem, ha ezt Vitézy Dávid, a nagy tapasztalattal rendelkező üzletember, vezérigazgató akarta. Így üzent Tarlós Orbánnak: tudom, hogy kettőnk közül én vagyok a gyengébb, de erre akkor sem vagyok hajlandó. Vagyis: megjelent a színpadon a selyemzsinór. Csak még azt nem tudjuk, ki kapja. Önök szerint?”