A legviccesebb srác minden társaságban

2012. augusztus 13. 09:27

Snoop Dogg tényleg bikaerős összeállítással érkezett, viszont az az egy-két reggae-s szám sajnos pillanatok alatt képes megölni a bulit.

2012. augusztus 13. 09:27
Aradi Péter
Quart

„A ceremóniamester, azaz maga Snoop Dogg hagyományosnak tűnő szerkóban érkezik a színpadra, csak éppen csillogó gyűrűkkel és egyéb csillogó kiegészítőkkel. Mellette fellép egy csomó mc, akiknek elvileg az lenne a dolga, hogy feltüzeljék a közönséget, ehhez képest alig kapnak szerepet. Néha belemagyaráznak a számokba, de korántsem szántják fel a színpadot. Emellett időnként egy-két táncos lány kóvályog fel, akikre alig adtak ruhát ebben a hidegben. Viszont - mint azt egy szám ki is fejti - ez a hatalmas slepp is csak a Snoop-figurát erősíti. Elhangzik többek között a Sweat, ami alatt egy kutyamaszkos statiszta egy hatalmas dzsointot hoz a színpadra; az eredetileg Katy Perryvel közös California Gurls alatt pedig végig bohóckodnak vele; nem sokkal később megkérdezi, hogy valaki nem szívna-e. Erre sajnos egy lassabb reggae-szám következik, amit nemsokára már Snoop Lionként fog előadni; de csak az derül ki belőle, hogy a reggae-vel ebben a formában 2012-ben nem érdemes foglalkozni. Nem sokkal később egy karlengetős szám következik, aztán az I Wanna Fuck You hozza vissza az erőt a koncertbe. Azt az erőt, amitől mindenki úgy érezheti, hogy bejött neki az élet, egy kis White Party, egy kis bolyongás a Hajógyárin, egy lefulladt feltuningolt autó, vagy nagyobb mellű csaj, ilyesmi.

Snoop Dogg tényleg bikaerős összeállítással érkezett, többek között elhangzik a Justin Timberlake-kel közös Signs is, úgyhogy Timberlake csillogásából és varázsából is hullik ránk egy kevés; viszont az az egy-két reggae-s szám sajnos pillanatok alatt képes megölni a bulit. A koncert végére például egy olyan számot választottak, ami többek között a We Are The Worldöt juttatja eszembe, és aminek naiv hippiségével viszonylag nehéz összeegyeztetni a korábbi drogos, pinázós világot. A szám végére mindenesetre ezüstös konfettiket lőnek fel a hangosító pultból. Aztán előkerült még egy Bob Marley-klasszikus is, amit csak neki lehet elnézni, ha másért nem, hát azért, mert évtizedek óta masszív fűfogyasztó, és mert egy csomó országból kitiltották az utóbbi időben illegális szerbirtoklás miatt.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!