A mai MTI-hez hasonló ingyenes nemzeti hírügynökség a világban szinte nem létező szervezeti forma, én csak egy ilyenről tudok: az Azerbajdzsáni állami hírügynökség.
„Szóval a mai előadást a megadott címmel azért vállaltam, mert a Magyar Távirati Iroda elnökeként 2002 és 2010 között 8 évet töltöttem a nemzeti hírügynökség élén, és két évig az Európai Hírügynökségek Szövetségének, az EANA-nak is elnöke voltam. Következésképp elég jó rálátásom van a hírügynökségek nemzetközi világára. Ennek alapján kijelenthetem: a mai MTI-hez hasonló díjmentes, vagyis ingyenes nemzeti hírügynökség a világban szinte nem létező szervezeti forma, én csak egy ilyenről tudok: az olajban gazdag Azerbajdzsáni állami hírügynökség, az Azertassz híreit díjmentesen kapják a helyi médiumok. A másik lényegi, ugyancsak unortodox megoldás az új magyar közmédia-rendszerben amiről beszélni szeretnék az, hogy nem csak a közrádiót és a köztévéket terelték egy fedél alá, amire világszerte sok jó példa van, például itt a szomszédos Ausztriában az ORF, hanem hozzájuk csapták a nemzeti hírügynökséget is - nos én ilyen, körtét az almák közé megoldást sehol a világban nem láttam. A sokat emlegetett BBC-modell, amelytől ma olyan messze vagyunk, mint Makó Jeruzsálemtől, sem ilyen. Nagy Britanniában ugyanis a BBC nem funkcionál hírügynökségként, viszont mint közmédiával vele sok tekintetben versengő, több magánkézben lévő hírügynökség van a piacon – közülük is kiemelkedik a Reuters, és a nálunk kevéssé ismert PA, a Press Association, amely a nagy helyi médiavállalkozások tulajdonában van.
Vegyük először az ingyenességet. Az ingyenes hírszolgáltatás a PR-hírügynökségeknél számít bevett üzleti modellnek, mert ott a hír minél szélesebb körben való terjesztéséért fizetik meg a hírügynökséget. Az új magyar közmédia- rendszer kitalálói - akiknek a személyét egyébként mind a mai napig nem ismerjük – azt gondolom, hogy az MTI ingyenessé tételével pont ezt a célt tűzték ki: minél több médiába jussanak el és kerüljenek közlésre a menet közben új vágányra állítandó nemzeti hírügynökség hírei. S visszatekintve az új médiatörvény-csomag nyomán a Magyar Távirati Iroda 2011 májusától bevezetett ingyenes hírszolgáltatására, illetve annak a magyar hírpiacra gyakorolt hatására, megállapítható: a kiegyensúlyozott és pártatlan közszolgálatiság a múlté, helyette van egy kormányközeli hírgyár, amelynek hírei igen széles körben megjelennek a magyar médiában. Nincs pontos adatom a penetráció bővüléséről, de azt tudom, hogy a régi MTI-nél százas nagyságrendekben mozgott a hírelőfizetők száma, az ingyenes MTI hírszolgáltatásra regisztrált kliensek száma pedig már ezer felett van. (...)”
A közmédia idei Jónak lenni jó! kampánya a Baptista Szeretetszolgálat által működtetett törökbálinti Tábitha Gyermekhospice Házat és egy új hospice-központ építését támogatja. A 1355-ös adományvonal hívásával bárki segíthet: egy-egy hívás vagy SMS 300 forintos támogatást jelent. A Fővárosi Nagycirkusz szintén az ügy mellé állt.
A Fidesz mindenkit arra kér, hogy töltse ki a nemzeti konzultációt.
Az ünnepekre fogalmazott meg ajánlásokat a színésznő.
Élesen bírálta a német kormánykoalíciót a volt osztrák kancellár. Nem kímélte a migrációs politikájukat sem.
A Telex, a 24, a 444 és a HVG igyekeztek relativizálni a Tisza Párt elnökének botrányos állításait.
A stáb egy olyan állítást cáfol, ami nem is létezett.
A TISZA-vezér azt is mondja, nem ő fogja ezt eldönteni, mert nem egy erkölcsi orákulum, ami kiderült a róla szóló hanganyagokból, amelyek állítása szerint manipuláltak. De ha összevágott felvételek jöttek ki az EP-képviselőről, hogy jönne le mások számára, hogy jómaga nem egy erkölcsi orákulum? – adódik a kérdés.
A brit lap felismerte a tüneteket, megoldást azonban nem kínált rájuk.
