A folyamatosan „javuló” külső egyensúlyi pozíció olyan események összjátékának a következménye, aminek a legkevésbé sem örülhetünk.
„A folyó fizetési mérleg egy azonosság egyik oldala. Egyfelől méri az export és az import, valamint a külföldre teljesített és onnan kapott jövedelemáramlások nettó egyenlegét, másfelől – ezzel teljesen azonosan – méri a belföldön megtermelt jövedelmek (GDP) és ezek felhasználásának (elköltésének) különbségét. Vagyis folyó fizetési mérleg hiánya annak az országnak van, amelyik többet költ annál, mint amennyi jövedelmet termel. A hiány pontosan azt mutatja, hogy a költés adott szintjéhez az otthon megtermelt jövedelmen túl külföldi forrást kell bevonni. A többlet esete pont fordított, többlete annak van, aki kevesebbet költ a jövedelménél, vagyis aki külföldre utalja forrásai egy részét. A mutató tehát a jövedelmek és a költekezés egymáshoz való viszonyának alakulásáról szolgáltat információt, márpedig korántsem mindegy az, hogy a mérleg bármilyen értéke mellett a jövedelmek nőnek, csökkennek, vagy éppen stagnálnak.
Kedvező az összkép olyankor, ha a többlet úgy áll elő, hogy gazdaság gyorsan nő, a költekezés meg elmarad a jövedelmek bővülésétől. Sőt, ha egy ország gyors gazdasági növekedésre számíthat, akkor az sem feltétlenül aggasztó, ha a folyó mérleg deficites, feltéve, hogy a külső források bevonása a tőkeállomány növekedését, vagyis termelő beruházásokat finanszíroz. A beruházási költekezés ugyanis a jövő gyorsabb növekedését szolgálja, vagyis biztosítéka annak, hogy a bevont külföldi forrásokat bőven lesz miből visszafizetni.
A válság elmélyülése óta folyamatosan növekvő hazai folyó mérleg többlet nem ad okot az optimizmusra, hiszen annak okozója sokkal inkább a belföldi felhasználás gyengélkedése, semmint a termelés felfutása, az utóbbi ugyanis szintén éppenhogy stagnál. A belföldi szereplők közül a háztartások és az állam is pont gőzerővel próbálja leépíteni a korábban felhalmozott adósságát, vagyis alig költenek, és így aktívan javítják a külső egyensúlyt. Ennél is aggasztóbb, hogy a belföldi felhasználás harmadik eleme, az üzleti szektor beruházásai is határozottan csökkennek, ami pedig a jövőbeli fellendüléssel kapcsolatban támaszthat kételyeket.
A folyamatosan »javuló« külső egyensúlyi pozíció tehát olyan események összjátékának a következménye, aminek a legkevésbé sem örülhetünk. A korábbi hazai tapasztalatok fényében szokatlan lesz, de a jelenlegi stagnálásból való kilábalás egyik első jele éppen a külső mérlegpozíció romlása lesz. Ránk férne már.”
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Hallom az este arról hazudtál, hogy a ti programotok 140 oldalas lesz és készül.
Dehogy az évek alatt kiépített kínai és amerikai kapcsolatok fordultak termőre, dehogy.
A kormány intézkedéseknek köszönhetően a magyarok állnak a legjobb helyzetben ebben a viharos időszakban.
Egyenes beszéd.
A költségvetés elfogadása után a francia politika kampányüzemmódra vált, az államfő pedig már csak a külpolitikában zavarhatja a vizet.
Végre valóban egy szintre kerültünk Ausztriával.
A baloldali közgazdász nagy befolyással rendelkezett a Tisza Párt programalkotásának folymatában Csercsa Balázs szerint. Ezért is fontos odafigyelni arra, amit mond.
2018-ban az Iránytű Intézet a legnagyobbat tévedő kutatók közé tartozott: a Fidesz belföldi eredményét több mint 6 százalékponttal alulbecsülte.
