Nem a belső vitákon bukott meg a szabadságharc

Valahogy nem ragadós a példám, hogy tényekre, forrásokra alapozzuk véleményünket, pedig érdemes! Vessünk össze egy kutatói megállapítást egy eredeti visszaemlékezéssel az ügyben, hogy honnan jött a nagy forradalmárság inditéka a forradalom egyes számú jelképénél, Petőfinél: "Fekete Sándor: „…agyon akart verni a magyar nép…” Adalékok Petőfi választási megbuktatásához" (mivel apja, Petrovics István nem igazán volt népszerű Petőfi szülőföldje vezető- és középrétegeiben)... " „Szerencsétlenebb helyet a követjelöltségre sehol másutt az országban nem választhatott volna, mint szülőföldjét, a Kiskunságot.” *22 Ha a költő mégis itt lépett fel, ez önmagában is bizonyítja, hogy nem ismerte eléggé a helyi körülményeket. De a választási taktika követelményeit sem. Idézett RÖPIRATÁBAN EGYETLEN KÉZZELFOGHATÓ, PROGRAMMATIKUS ÍGÉRETET SEM TALÁLTUNK, legyen szó AKÁR AZ EGÉSZ ORSZÁG, AKÁR A KISKUNSÁG NALI ÉRDEKEIRŐL. Táncsicsról sem állíthatjuk, hogy a taktikázás, a politikai mesterkedés nagy tudora lett volna, de tanulságos elolvasni egyik kommentárját, melyet később, Petőfi választási veresége után írt meg saját lapjában, a Munkások Ujságában. Ebben sajnálkozását fejezi ki Petőfi bukása felett, tiltakozik az ámító gazság, a kaputosok önkénye ellen – s mindjárt elkezdi ajánlani lapját, mely a nép jogaiért küzd… S konkrétan beszél a parasztság legégetőbb napi ügyeiről, a bordézsmáról, a regálék teljes megszüntetéséről. *23 (BORDÉZSMA, REGÁLÉ – mondanom sem kell, hogy AZ ILYEN SZAVAK PETŐFI EGÉSZ ÉLETMŰVÉBEN EGYSZER SEM FORDULNAK ELŐ.)" Nyomtatott kiemelések tőlem, AG Enyhén szólva meghökkentő, hogy Petőfi szerint az általa állítólag hőn szeretett népnek kutya kötelessége lett volna őt megválasztania a semmitmondó, vagy éppen káros nagy szavakért, miközben tényleges érdekképviseletükre, mint leendő politikusuk nem is gondolt... De mik voltak e Nagy Szavak - melyekért sehonnai bitang ember, ki halni nem mer - forrásai, ha nem az ország, a nép tényleges problémáinak és vágyainak alapos, vagy akár felszines ismerete? "Pándi Pál: Kísértetjárás Magyarországon (Az utópista szocialista és kommunista eszmék jelentkezése a Reformkorban)" "Csaknem egy fél évszázad múltán így írt Jókai 'A tengerszemű hölgy'-ben Petőfi által történt bevezettetéséről a Pilwax kávéházba: "Ez az igazi francia". E szóval mutatott be Petőfi az ifjú seregnek. Ez volt a lehető legnagyobb magasztalás abban az időben. Franciaország felé fordulva minden szabadságvágyó nemzetnek az arca, onnan várták egy új korszak hajnalhasadását. Francia könyveket olvastunk, Lamartine Girondisták története, Tocqueville Democratiája volt a bibliánk."

Kossuth Lajos azt üzente, Elfogyott a regimentje!! Ha még egyszer, azt üzeni, Mindnyájunknak el kell menni, Éljen a magyar szabadság, Éljen a haza!!! Nyolcszáznegyven-kilenc óta, Hangzik még a Kossuth-nóta! Addig fújjuk, addig hangzik, míg a Nemzet ki nem alszik, Éljen a magyar szabadság, Éljen a Haza!!! Kossuth Lajos azt üzente, Elfogyott a regimentje!! Ha elfogyott kettő-három, lesz helyette tizenhárom, Éljen a magyar szabadság, Éljen a haza!! Kossuth Lajos azt üzente, Elfogyott a regimentje!! Kossuth Lajos nem lett volna, katona se lettem volna Éljen a magyar szabadság, Éljen a haza!! Esik eső karikára, Kossuth Lajos kalapjára!! Valahány csepp esik rája, Annyi áldás szálljon rája!! Éljen a magyar szabadság, Éljen a haza!!! Kossuth Lajos íródeák Nem kell néki gyertyavilág Megírja ő a levelet, egy ragyogó csillag mellett Éljen a magyar szabadság, Éljen a haza!! Nyolcszáznegyven-kilenc óta, Hangzik még a Kossuth-nóta! Addig fújjuk, addig hangzik, míg a Nemzet ki nem alszik, Éljen a magyar szabadság, Éljen a Haza!!! Igaz magyar ember így érez!

Folytatás Berényi Zsuzsanna tanulmányából: „Maga Kossuth Lajos is belépett a szabadkőművesek közé. Kossuth Lajos már eperjesi középiskolai tanulmányai során megismerkedett a szabadkőművesség szellemével. Eperjesen a 18. században erős szabadkőműves páholy működött. Ebben a városban, elsősorban az Evangélikus Líceumban kimondva vagy kimondatlanul szabadkőműves eszmék határozták meg a légkört. Kossuth Lajos ennek az iskolának volt diákja. Bizonyára a sárospataki jogakadémián nyert ösztönzést az amerikai politikai és társadalmi berendezkedés vizsgálatára. Tudjuk, Petőfi és a „Fiatal Magyarország" többi képviselője a francia forradalmak történetét és elveit tanulmányozta mohó érdeklődéssel. Kossuth Sárospatakon az amerikai politikai és társadalmi rendszerrel ismerkedett. Ennek a rendszernek az alapja a szabadkőművesség. Az amerikai Emberi Jogok Nyilatkozatát a szabadkőművesek sajátjukként emlegetik. Ezt annál is inkább tehetik teljes joggal, mert hiszen Jefferson, a Nyilatkozat megszövegezője is szabadkőműves volt. Az Amerikai Egyesült Államok első elnökét, George Washingtont az amerikai szabadkőművesség egyben nagymestereként tisztelte. A későbbi elnökök csaknem kivétel nélkül szabadkőművesek voltak. Általában az amerikai szabadkőművesség nagymesterei. Ez egyébként az angliai példa nyomán vált gyakorlattá. Angliában ugyanis hagyományosan a király viselte a nagymesteri címet.” „Kossuth olvasmányai közé tartozott az 1835-ben megjelent Bölöni Farkas Sándor: Utazás Észak-Amerikában címűkönyve. Országgyűlési tudósításait már az újvilági demokratikus politikai rendszer ismeretében szerkesztette. Ismételten párhuzamot vont a két társadalmi és politikai rendszer között és az amerikait követésre méltó példaképpen emlegette, mert a kor a köztársasági államformáé. Kossuth nem tartozott az Amerikai Egyesült Államok berendezkedésének feltétel nélkül hódoló, önállótlan politikusok közé. Felfigyelt rá, hogy Washington elvei még nem valósultak meg maradéktalanul. Tanulmányozta a nemzetiségi kérdés amerikai megoldását és az ott bevezetett önkormányzati jogokat példaértékűnek tartotta Magyarország számára is. A múlt szomorú ellentmondásaként értékelte a rabszolgaság akkoriban még fennálló embertelen intézményét. Egyben ezt a fejlődés gátjaként említette. Az amerikai rendszer tanulmányozása során óhatatlanul megismerkedett a szabadkőművességgel. Rokonszenve hamarosan felé fordult. Ennek köszönhető, hogy — mint láttuk — már 1848-ban szándékában állott belépni az akkor alakulófélben levő magyarországi, pesti szabadkőműves páholyba. Az amerikai szabadsághősök és elnökök példája is szeme előtt lebegett, amikor ezt a döntését meghozta. Nem rajta múlt, hogy belépése elmaradt, hiszen a páholy az ellenséges támadás következtében kénytelen volt megszakítani ígéretes működését. Lehetetlen észre nem vennünk az 1849. április 11-i magyar Függetlenségi Nyilatkozat és az amerikai 1786. július 4-i Függetlenségi Nyilatkozat hasonlóságát. Csak éppen az utóbbi évszázadokra megmaradt, győztesen. Mindezeket a párhuzamokat Kossuth amerikai útján meg is említette: a győztes forradalmat üdvözölte a legyőzött nevében.A forradalom idején, majd törökországi száműzetése alatt nem kerülhetett sor a szabadkőművesi felvételére. Ez későbbi időre maradt. Amerikai útja során lépett be a szabadkőművesek közé” „Kossuth amerikai, cincinnatibeli látogatása idején a Ferdinánd Bodmann volt a 133. számú páholy fömestere.Mint a város egyik legtekintélyesebb polgárával ismerkedett meg vele Kossuth. Szó szót követett és a beszéd a szabadkőművességre terelődött. A vendég kifejezte rokonszenvét a szabadkőművesség iránt. Bodmann elmondta, hogy avárosban működik páholy. Ő lett Kossuth Lajos ajánlója a felvételkor. Az esemény fontosságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a páholy története két oldalt szentel a megörökítésére. Közli egyben Kossuth felvételi kérvényét is teljes terjedelmében, kéziratban, képen, majd alul angolul nyomtatásban. így emlékezik tehát erről a történelmi eseményről a páholy története magyar fordításban. „LOUIS »LAJOS« KOSSUTH 1852 februárjában a Cincinnati páholyban a legszokatlanabb szabadkőművesi esemény ment végbe, ami a páholyra és általában a szabadkőművességre mély hatást gyakorolt. Február 10-én Kossuth Lajos, a magyar hazafi és kísérete megérkezett Cincinnatiba és itt tartózkodott ugyanezen hónap 26-áig. Ezalatt az idő alatt Cincinnati lakosaitól a magyar függetlenség céljaira 15 000 dollárt gyűjtöttek. " Rendkívüli összejövetelt hívtak egybe (és közzétették) február 18-ra és a következő kérvényt olvasták fel: „A szabadkőművesek Cincinnati 133. számú páholya érdemes főmesterének, felügyelőinek és lestvéreinek.Alulírottnak alázatos kérelme azt bizonyítja, hogy: miután hosszú idő óta kedvező véleménye volt az Önök ősi intézményéről, vágyódik arra, hogy mint tag felvétessék, ha erre érdemesnek találtatik. Mivel száműzött a szabadság ügye miatt, nincs állandó lakóhelye: most Cincinnatiban tartózkodik: kora 49 ½ év, foglalkozása visszaszerezni hazájának, Magyarországnak nemzeti függetlenségét és más nemzetekkel együttműködve megteremteni a polgári és vallásszabadságot Európában. KOSSUTH LAJOS Ajánlják: August William Beyse tv. F. Bodmann tv. Cincinnati 1852. febr. 18.” Kossuth kérvényének eredeti angol nyelvű iratát máig is nagy becsben tartják, féltve őrzik Cincinnatiban, a máigis élő páholy irattárában.” „1852. február 19-én „Louis »Lajos« Kossuthot" és négy társát inasfokba felvették. A következő napon, február 20-án legényfokba avatták őket. Kossuth testvért ekkor már mesterfokba emelték. A következő napon, február 21-én Kossuth négy társát mesterfokba avatták. Ugyanezen az estén visszaadták a felvételi díjukat és engedélyezték számukra, hogy tagságukat megszüntessék a Cincinnati páholyban és elbocsátó levéllel látták el őket.” „Kossuth visszatett Európába és semmiféle hitelt érdemlő adat nem volt arra, hogy itt is részt vett volna a szabadkőművesség életében. Környezete azonban főként szabadkőművesekből állt.”

Kik büszkék 48-ra és a 48-asokra: Berényi Zsuzsanna egy nagyon szorgalmas és lelkes történész, minden jel szerint szabadkőműves (ez régebben nem volt lehetséges nőknek, ma se minden irányzatban) és eléggé "ontja" a büszke tanulmányokat, ki mindenki volt a magyar történelemben vakoló. Természetesen tevékenységüket a lehető leghasznosabbnak, emberbarátibbnak, stb. értékeli... http://www.scribd.com/lalo5555/d/43113777-Berenyi-Zsuzsanna-Agnes-A-Kossuth-emigracio-es-a-szabadk%C5%91m%C5%B1vesseg Berényi Zsuzsanna: A Kossuth-emigráció és a szabadkőművesség „A 18. században életerős páholyélet fejlődött hazánkban. Ezt azonban az 1794-es császári tiltás virágjában lehervasztotta. Vezér egyéniségeit, először is a magyar jakobinusokat lefejeztette, sokakat börtönbe zártak szabadkőművesi meggyőződésük miatt. Az eszmét azonban nem lehet sem megölni, sem bebörtönözni. Hogy továbbélt, arra bizonyság maga a szabadkőműves Kölcsey Ferenc vezette „reform-kor". A reformkorban, annak szabadkőműves eszméin érlelődtek az 1848-as forradalom és szabadságharc vezérlő gondolatai. Március 15-e tizenkét pontját a szabadkőművesség ihlette. A márciusi ifjak, a 48-as kormány tagjai, a kor politikai életének szereplői, ekkor még nem voltak szabadkőművesek. Ugyanis 1848—1849-ben a szabadkőművesség nem működött hazánkban. Pesten ugyan megalakult a Kossuth Lajos, a Dicső Fény Hajnalához című páholy 1848 tavaszán és ebbe maga Kossuth Lajos is jelezte belépési szándékát, ámde ez a páholy igen rövid életű lett, mert az ellenséges támadás meghiúsította további működését. A szabadságharc során többször nem nyílt alkalom páholyalakításra. A megtorlás elől, tudjuk, sokan külföldre menekültek. Egyéni céljaikat rendszerint háttérbe szorítva hazájukat kívánták szolgálni az önkéntes száműzetés körülményei között is. Igyekeztek megismertetni a magyar forradalom ésszabadságharc igaz történetét és egy újabb mozgalom számára segítséget akartak szerezni. Keresték, és meg is találták azokat a szervezeteket, amelyek feltehetően rokonszenvezhettek a magyar 1848—49 céljaival. Könnyű volt meglelniük a szabadkőműveseket. A szabadkőművesség gondolat és érzésvilága, erkölcsisége, mint mondtam, szoros kapcsolatban volt a „magyar márciussal". A külföldi szabadkőművesek tehát hasonló gondolkodásúak voltak a magyar emigránsokhoz. Társaságaik így hamar be is fogadták a magyar menekülteket és a kíváncsiságon túl meleg együttműködéssel, legtöbbször segítőkészséggel hallgattáktörténeti beszámolóikat a közelmúlt eseménveiről. A hazafiság vezette tehát őket a páholyokba történt jelentkezésükkor." „Arató Frigyes: A szabadkőművesség című könyvébeír említést tesz arról, hogy az emigránsok hol léptek a páholytagok közé. Egyes külföldi páholyok amagyar szabadságharcosoknak valóságos gyülekezési helyei voltak. A szabadkőművesség francia irányzatához tartozott Párizsban a Mont Sinai (Sinai Hegy) című páholy. A magyar páholytagok közül említsük meg Almássy Pál, gróf Andrássy Gyula, Czetz János, gróf Teleki László, Türr István, Vetter Antal nevét például!” „A magyar száműzöttek új páholyt alapítottak Carougeban 1863-ban. Ma Carouge Genf egyik külvárosa, de 1863-ban külön településként tartották számon.” „Ez volt tehát a színhelye az első külföldön alakult magyar szabadkőműves páholynak. Nemrég találtam meg Klapka György írásával a páholyalapításra vonatkozó francia nyelvű kérvényét. Ennek magyar fordítása a következő: „Az »lster« páholy Genf keletén az igen tisztelt »Dante Alighieri« páholynak Turinba. Alulírottak, valamennyien régi szabadkőműves mesterek, eltelve a szabadkőművesség alulírottak testvériségévelés eszméivel és annak vágyával, hogy ezt terjesszék saját országukban, hasonlóképpen külföldön is, összegyűltek 1863, január 28-án azért, hogy új páholyt alapítsanak Genf völgyében. A tiszteletreméltó Klapka György tábornoktestvér jelen lévén ezen az összejövetelen, miután bejelentették a szabályok elfogadhatóságát és meggyőződését, bejelentették az új páholyt, amelyet megalapítottak és egyhangúan Isternek neveztek el. Szigorúan és öntudatosan megígérve, hogy a szabadkőművesi szabályokat és alkotmányt betartjuk, hivatalosan nagyon kérjük, hogy ismerjék el a páholyunkat és tudassák valamennyi páhollyal ezt a hírt. Készült Genf völgyében, az t. v. 1863. január 28. Aláírások — Klapka György 33. Fok." A levéltár őrzi a Dante Alighieri páholy Nagytanácsának válaszát a ,,nagyon kedves 33. fokú Klapka testvérnek” és a 33 fokú Ister páholynak kérte, fogadja a legjobb kívánságait a testvéreknek és háromszoros ölelését, amint ez szabadkőművesek között szokásos. A válasz 1863. január 23-áról van keltezve. Frapolli olasz nagymester az „Ister" páholyt a Magyarországi Nagypáholyként fogadta. „Hazafias tettként" értékelte. Megemlítette, hogy megalakították Lengyelország Nagypáholyát is. A Magyarországi Nagypáholy nagymestere Türr István lett.” „A páholy felosztását követően Klapka György hazatért és Türr Istvánnal együtt részt vett — mint láttuk — egy új páholy megalapításában. Alapító tagja lett a Magyarországi Nagy Oriensnek, a Corvin Káptalanban a harmincas tanácsnak, vagyis a szabadkőművesi ismeretekben nagy tudást mutató tagok gyülekezetének, később a Magyar Nagytanács alapító tagja. Ez utóbbinak elnöki tisztségét is betöltötte egészen a Magyarországi Nagy Oriens megalakulásáig, 1869-ig. Klapka Györgynek nagy tekintélye volt itthon, de legalább ennyire a külföldi szabadkőművesek között is. Ennek tulajdonítható, hogy a Francia Nagy Oriens képviselőjévé választotta. Ez a képviselőség amolyan „külügyminiszteri" feladatkört jelent. Ő tartott kapcsolatot az illető páholy és saját páholya között. Mindenesetre azért kérte a Francia Nagy Oriens név szerint Klapka Györgyöt képviselőjének, mert ismerte és becsülte őt.”