Orbánt gyakran hasonlítják Putyinhoz, azt mondják, olyan diktatúra alakul ki éppen nálunk, mint Oroszországban, miközben csak nagyon felszínes hasonlóságok vannak.
„Nemrég Putyin hosszan értekezett arról, hogy szükség volna egy száz könyvet tartalmazó orosz kánonra, amit minden iskolából kikerülő orosznak ismernie kellene. A kritikusok attól félnek, Putyin a szovjet időszak ideologikus szövegeit olvastatná, és manipulálna a listával. Ön szerint mennyire jogos ez az aggodalom? Szükség van egyáltalán Oroszországnak egy ilyen kánonra?
A kánonok kialakulnak maguktól, semmiképpen se szóljon bele a politika. Nyilván szükség van kultúrpolitikára, de az legyen lehetőleg értéksemleges, és bízza rá az irodalmi, kulturális életre, hogy hozza létre a saját kánonát. Ezt nyilván nem minden esetben egyszerű, mert, ha egy ország – mint ahogyan Oroszország és Magyarország is – kettészakadt, akkor két különböző kánon alakul ki, és vívja egymással a saját kultúrharcát, ami Oroszországban is van, de nem olyan erőteljesen, mint nálunk. Oroszországban egészen furcsa dolgok működnek. Az egyik legnépszerűbb és legjelentősebb orosz író az a Zahar Prilepin, aki Limonov nacionál-bolsevik pártjának a tagja, abszolút Putyin-ellenes, az egyik legnépszerűbb regénye egy rendszerellenes forradalmi akcióról szól. Ennek ellenére Zahar Prilepint lényegében mindenki elfogadja, mindenféle díjakat kap – a Putyin pártjához kötődő irodalmi elittől is. Általában a Putyin körül lévő kulturális vezetők az ilyen embereket megpróbálják úgy neutralizálni, hogy bevonják a saját erőterükbe: írjon, amit akar, de valamennyire tartozzon hozzájuk.
Orbánt gyakran hasonlítják Putyinhoz, azt mondják, olyan diktatúra alakul ki éppen nálunk, mint Oroszországban, miközben csak nagyon felszínes hasonlóságok vannak. Nincs olyan mértékben kettészaladva a társadalom, mint nálunk, ezért nagyon finomak a manőverek. Oroszországban egy nagyon posztmodern diktatúra, társadalom működik, ellenben a magyarországi politika sok tekintetben archaikus, a 20. század elejének kulturális felépítményei, politikai viszonyai ismétlődnek nálunk. Az oroszok körülbelül 20 éve vitatkoznak azon, mi legyen az új nemzeti ideológiájuk, de ebből soha nem lesz semmi, mert a posztmodern társadalom lényege éppen az, hogy nincs mögötte ideológia – ahogyan Kína, úgy Oroszország is ideológiamentes társadalommá vált. Őrült eklektika jellemzi az oroszokat: a szovjet korszak szimbólumai együtt szerepelnek a pravoszláv és a mélyorosz történelmi szimbólumokkal. Persze van nagyhatalmi gőg, de ez inkább csak erőpolitika. Ehhez képest is archaikusnak tűnhet a magyar politikai élet, ahol minden érzelmekkel és ideológiával telített.”
Az egészségügy megítélésén szeretnék változatni – mondja Kőnig Róbert, vagy ahogyan a legtöbben ismerik, Kőnig doki. A gyermeksebész miniszterelnöki biztosként segíti Orbán Viktor munkáját, s hamarosan műsora indul a Mandineren, ennek apropóján beszélgettünk.
A mi felelősségünk, hogy megértessük az utánunk jövőkkel, mekkora érték a függetlenségünk.
Hosszú távon Ukrajna és Oroszország is drágán meg fog fizetni a háború elhúzódásáért – mondja Ivan Krasztev. A bolgár politológus meglehetősen szkeptikus a tűzszünettel kapcsolatban. Budapesti előadása után beszélgettünk vele a kontinens és az átrendeződő világ jövőjéről.
„A hét elején Brüsszelben egyszer behúztuk a kéziféket” – emlékeztetett a kormányfő.
„Eddig is következetesen, stratégiai gondolkodással építette a jobboldali együttműködést” – állapította meg a Faktum tényellenőrző portál.
Közben Ukrajnában drónösszeszerelő és -tároló létesítményt, lőszer- és anyagi-műszaki raktárt, valamint 19 páncélozott harcjárművet semmisítettek meg.
Az FC Noah a bibliai Noéról kapta a nevét. A montenegrói Buducsnosztnak az MTK korábbi játékosa az első számú kapusa.
Itt vannak a legkeményebb bevetési egységek.
