A levelező tagozat

„Ha a kormánypárti politikusok és publicisták azon háborognak, hogy az ellenzék itthon és az európai politika fórumain »hazájuk ellen fordulnak« (itt számos megfogalmazás lehetséges, van is mindenféle), rossz hírét keltik az országnak (vagyis: a kormánynak) – akkor talán jobban tennék, ha mindenekelőtt levélíróikat próbálnák rövidebb pórázra fogni.

Magyarán: kéne már szólni azoknak, akiknek a legutóbbi időben hirtelen nagy levelezhetnékjük támadt (Szapáry nagykövet, Szalay-Bobrovniczky nagykövet, Kovács Zoltán államtitkár, Szájer József, Lipták Béla, stb.), hogy nem kéne.

Nem kéne, mert egyrészt a gombnyomogatás a levélíráshoz képest összemérhetetlenül kevésbé artikulált jelrendszer – ezért ha valaki így vagy úgy szavaz, az sokféleképpen interpretálható ugyan, de senki nem kapható rajta csúsztatáson, hazugságon, ellentmondáson vagy elhallgatáson, amíg meg nem szólal.

Nem kéne, mert a politikusok többségénél a fogalmazási készség – a szocializáció korai szakaszától fogva – alacsony szinten stabilizálódott, és ha összejön is a hibátlan mondatszerkesztés (nem úgy, mint a batthyányprofesszoroknak), a gondolatmenet kristályos tisztaságához férhet olykor kétség.”