Jogszerű és jogellenes szégyenlisták

2012. február 28. 09:30

A szégyenlisták ügye az adatvédelem-információszabadság konfliktus terepe: vajon a közösségnek van több joga, hogy informálódjon saját ügyeiben, vagy az egyénnek, hogy óvja magánszféráját?

2012. február 28. 09:30
Jóri András
Átlátszó.hu
„A vásárhelyi listaügy fő problémájának azt láttam, hogy rombolja a jogállamiságot az, ha befolyásos politikai szereplők vállalják a jog nyílt megsértését, és ezt erkölcsi érvekkel igazolják. 2010 nyarán a hódmezővásárhelyi listaügyben rendkívüli ülést tartott a Parlament Emberi Jogi Bizottsága. A Bizottság előtt amellett érveltem, hogy jognak és erkölcsnek harmonizálnia kell, mert ha a jog alkalmazása rendszeresen megsérti a társadalom széles tömegeinek erkölcsi érzékét, az aláássa a jogba vetett bizalmat, az egész jogrendszer normális működését is. Azonban a megoldás nem az »igazságtalan« jogszabály tudatos megsértése. Amikor Vásárhely polgármestere fittyet hányt az adatvédelmi törvényre az »igazság« nevében (ahelyett, hogy politikusként a jogi normák változtatásáért lépett volna fel, ha így látta volna helyesnek), a jogállamiságot gyengítette.

Az a lista nem volt jogszerű. A mostani az. Most a »NAIH« áll a rossz oldalon: védhetetlen értelmezésével újra a jog tekintélyét rombolja a közvélemény előtt. Pedig az, hogy szeretnénk-e szégyenlistákat, olyan kérdés, amely értelmes – politikai, erkölcsi – vita tárgya lehet. A szégyenlisták ügye az adatvédelem-információszabadság konfliktus terepe: vajon a közösségnek van több joga, hogy informálódjon saját ügyeiben, akár úgy, hogy korlátozza tagjai jogait; vagy az egyénnek, hogy óvja magánszféráját? Legyen nyilvános a tízmilliós adótartozás? a tízezres? az ezer forintos? Egyes északi államokban a személyi jövedelemadózással kapcsolatos (egyedi) adatok is nyilvánosak. Szeretnénk, ha így lenne Magyarországon is? Ezek értelmes kérdések, megvitathatók, eldönthetők, majd a döntés után törvénybe foglalhatók.”
az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 8 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
bini
2012. február 28. 13:56
Jóri anno kezdte a kekeckedést és vitte azt a védhetettlen álláspontot, mint Sólyom a lusztrációs törvénynél, hogy személyiségi jogai vannak a diktatura müködtetőinek, mégpedig több joga, mint a társadalom többi szereplőinek akik kárvallotjai voltak. Nem véletlen, hogy anno Sólyom patronáltjaként került a posztjára és nem véletlen, hogy az új alaptörvényt támadva beálltak egymás mellé a nemzetközi és eus lejárató kampányban a kormány ellen. A mai napig tart az a köteleségszegési eljárás amit Jori kért a bizottságtól személyesen. Kár a gözzél már eljátszotta a becsületét, s visszaut nincs számára.
csenge
2012. február 28. 13:39
Ma, amikor a mobiltelefonod alapján tudják rólad, hogy hol jársz,kivel mikor beszéltél, az egész egyéniségedet le tudják képezni a számítógéphasználatod alapján, fogalmad sincs, hogy mi, hol és hogyan van bekamerázva, az egész adatvédelem egy fölöleges marhaság. Kosztolányi még érthető rezignációval írta, hogy "beírtak engem mindenféle könyvbe és minden módon számon tartanak", de azt hiszem, manapság ő is kénytelen lenne tudomásul venni, hogy csak azt nem tudják rólad, amire nem kíváncsiak.
Csigorin
2012. február 28. 10:30
ne kavard a szart Jori...
bolá
2012. február 28. 10:02
“Amikor Vásárhely polgármestere fittyet hányt az adatvédelmi törvényre az »igazság« nevében (ahelyett, hogy politikusként a jogi normák változtatásáért lépett volna fel, ha így látta volna helyesnek), a jogállamiságot gyengítette.” Ezeket a kényes jogvédőket az nem zavarta, amikor Oszkó tudatosan sértette meg a jogerős építési engedély határozatot, és ebben az ügyben még a közérdeket sem tudta felhozni.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!