„Nem véletlenül lett ennek a blognak a neve Kettős Mérce. A magyar politikai gondolkodás rákfenéje az, hogy míg a másik oldalban mindig a rosszat keresed, a sajátodnak nem ismered el a hibáit. Evidenciának fogadsz el hazugságokat, ha azt olyanok mondják, akiknek hiszel, ebből a szempontból pedig nincs különbség a Népszava, a Magyar Nemzet, vagy a Kurucinfo között. Nemcsak az ellenségképet, hanem a közös dolgokat is keresni kéne néha, és ez nem bonyolult, sőt a legegyszerűbb: olyan, mint az egyszeri én kicsi pónim.
Az van, hogy a jobboldaliak nem fognak megdögleni, a baloldaliak kiirtódni, a nácik eltakarodni. Az van, hogy nincs két vagy három Magyarország. Egy van, és ezt tessék felfogni! Tudjátok mit? Leírjuk még egyszer: egy Magyarország van! Értem? Emellett bármennyire is szomorú beismerni, ennek az országnak van egy legitimen megválasztott miniszterelnöke. Ez a miniszterelnök egy katasztrófa: a dolgok, amiket csinál, nem csak károsak, hanem sokszor elfogadhatatlanok.
De itt jön a lényeg, ha ordítotok, attól nem fog elmenni. Nincs megváltás, nincs messiás! Ti vagytok csak, hiszen a politika is ti vagytok, pont ezért ne csodálkozzatok, ha a politika a gyűlöletről szól, amikor ti is a gyűlöletről szóltok! Pont ezért ne csodálkozzatok, hogy ha leszarjátok a politikát, ő is leszar titeket! (...)
Mert - hogy a másik régi mantránkat újra elővegyük - nem lehet Orbán Viktor legyőzése az egyetlen cél 2014-ben, hiszen egyrészt azért kerültünk ide, mert 2010-ig Gyurcsány legyőzése volt az egyetlen cél, másrészt pedig attól, hogy nincs Orbán Viktorunk, még nem lesz Kánaánunk. Nem lesz se demokrácia, se nemzet!”