Végső bizonyíték

„Folyamatosak a Budapest számára adresszált nyugati útmutatások és figyelmeztetések. Legyen szó bármiről. Gazdaságról, alkotmányról, médiáról, vagy éppenséggel a szocialista bankelnök horribilis fizetéséről. Egyáltalán nem meglepő Deutsch Tamás egyébként szalonképtelennek nyilvánított kifakadása az interneten a szűnni nem akaró nyugati üzengetések és figyelmeztetések miatt. És az a legzavaróbb, hogy szinte mindig kiderül a keserű igazság: olyan kérdésben emel szót a Nyugat az Orbán-kormány ellen, amit nem ismer, vagy amiről hamis információi vannak. Ehhez elég volt meghallgatnia mondjuk Heller Ágnest. Valójában a Nyugatot cseppet sem érdekli, hogy beletalált-e a céltáblába nekünk címzett rosszallásaival és intelmeivel. Nem ez a lényeg.

A mostani támadásnak, azaz Michael Roth és Gernot Erler színlelt felháborodásának sincs semmiféle erkölcsi alapja. Hogyan is keveredhetne ide az erkölcs akkor, amikor a két derék német szocdem épp amiatt kéri – mit kéri, követeli! – Magyarország és Orbán Viktor megleckéztetését, hogy a kormány szeretné felelősségre vonni az elmúlt nyolc esztendő szocialista miniszterelnökeit az abnormálisan és indokolatlanul megnövelt magyar államadósság miatt. Ez azonkívül, hogy valóban a magyar állam belügye, még ráadásul a polgári oldal szavazótáborának régóta hangoztatott igénye is. Illetve nem csak annak, hiszen elszámoltatást követelnek azok a baloldali szavazók is, akik épp pofátlan végkielégítések, az elherdált kölcsönök, a gyanúsan elszivárgott támogatások és más közpénzek miatti felháborodásukban, ezúttal jobboldali pártok mellé húzták az ikszet.”