Mai, urbánus emlékezetünknek meg kéne tanulnia a népiekre, mint kollektív tudatalattinkra tekinteni.
„A vidék sem a régi: termőföld és ember viszonya megváltozott. S mára érteni véljük, az »urbánus« és a »népi« nem szembenállás kéne, hogy legyen. Mai, urbánus emlékezetünknek meg kéne tanulnia a »népikre« mint kollektív tudatalattinkra tekinteni. S azt a bizonyos rendszer- és korszakváltási traumát, bennük, mint tükörben szemlélni. Mert a Némethnél megörökített világ nagyon is valós marad. Akkor is, ha ma Budapesten, Párizsban, vagy Londonban lehetetlenség így írni és érezni. Empátiával azonosulni e »természetközeli« közösségekkel lehet, de ugyanúgy írni nem. Anakronizmus volna. Az »urbánus« kultúra más civilizációs ritmusra érzékeny. Más problémákra. A kultúra más(ik) dimenziójában történik.
Visszatérő élményem kinn, hogy az angol vidéken, távol London pörgésétől, nem lehet Sigmund Freudot és Julia Kristevát olvasni; vagy épp Harold Pintert. Háromszoros koncentráció szükséges visszatérni a kultúrának abba a terébe, amelyben ők írnak. A vegetáció buja őskáosza, zöldje, az érés és enyészet napi ritmusa − a kert − feloldja a »nagyvárosi« Logoszt. Másfajta figyelemre késztet.
Ez nem probléma, sőt. Ezeket a távolságokat és feszültségeket kéne megfigyelni. »Népi« és »urbánus« között, ráadásul sokkal gondosabban, mint idejükben tettük. Elfogadni másságukat; és nem feledni egymásra vonatkozásukat. Talán még nem késő átjárni e világok között. Nem is értem, idehaza a két irányzat hogyan vihette törésre, a mában. S a »törések« hogyan vihették ilyen sokra: bennünk.
Pontosabban értem. S ha lenne időnk megfigyelni, mint ahogyan nincsen, fontos volna újra kontextusba helyezni a »népi-urbánus« konfliktust. Mert minden modellje értékes annak az esztelen kiégésnek ahová jutottunk.”
Az új magatartásformák ugyanúgy terjednek, mint a járványok, és a 21. századra a túlzások vették át a főszerepet az emberi viselkedés alakításában; az ok az „egyharmados kisebbségek” és a „szuperterjesztők” felemelkedése – állítja önkritikus könyvében Malcolm Gladwell.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Az angol beteg című film magyar főhősének valódi élete lenyűgöző, interaktív albumot ihletett: tartalmában és esztétikájában is méltó ajándék kerülhet a karácsonyfák alá.
Az ESG, azaz a fenntartható szempontok szerinti teljesítmény javítása érdemben segíthet a tőkeköltségek csökkentésében, különösen részvénykibocsátásoknál, de az eredmények ágazatonként, vállalatmérettől és földrajzi helyzettől függően jelentősen eltérhetnek. A kérdés az, hogy elég-e egy jó ESG-értékelés ahhoz, hogy tartós pénzügyi előnyt teremtsen.
Legismertebb labdarúgónk példája azt mutatja, hogy nem az eszközkészlet számít, hanem hogy mi jön belülről.
Sokkal fontosabb és súlyosabb problémákkal bajlódunk, mint pár éve, amikor a mozgalmatok elfoglalta az agonizáló baloldal helyét a céges érdekeltségek miatt.
Lényegesen gyorsabbá és hatékonyabbá válik az ügyintézés. Emellett nem kell többet papírokat sem szkennelni, iratokat e-mailen vagy messengeren küldözgetni.
Donald Tusk és Volodimir Zelenszkij is teljesen más hangnemet ütött meg.
