Baloldali múlt, jobboldali jelen – Mit hoz a jövő Esztergomban?

Magyarország legkisebb vármegyéjében, Komárom-Esztergomban háromszázezer ember él. A két legutóbbi népszámlálás közötti időszakban (2011–2022) a népességszám csak csekély mértékben csökkent, így a vármegye demográfiai mutatói országos összevetésben kedvezőnek tekinthetők. 

Esztergom történelmi múltjának bemutatásához könyvtárnyi szakirodalom sem volna elegendő: egykori királyi székhely, érseki központ és kulturális centrum, ahol a polgári és keresztény hagyományok mindmáig erőteljesek. Ezzel szemben a rendszerváltoztatást megelőző évtizedekben a kommunista rezsim tudatos iparfejlesztéssel alakította Tatabányát ipari központtá és bányászvárossá, elősegítve a fizikai munkásság társadalmi felülreprezentáltságát. Tatabánya a vármegye közigazgatási székhelye. A vármegye három országgyűlési egyéni választókerületre tagolódik: az esztergomi 2-es számú körzet választópolgárainak száma meghaladja a nyolcvanezret; a tatabányai 1-es számú választókerület hetvenhétezer, míg a komáromi körzet nyolcvanegyezer választópolgárt foglal magában.

Billegő iparváros, stabil jobboldali bástya 

Ahogy a vármegye szociográfiája – hetvenhat településből kettő megyei jogú város: Esztergom és Tatabánya –, úgy a politikatörténete is ambivalens. Tatabánya és Dorog kettőse sokáig balra húzott, Esztergom és Tata pedig jobbra. 1994 és 2006 között kifejezetten erős volt a Magyar Szocialista Párt (MSZP) beágyazottsága. A korábbi öt választókerületből csak 1998-ban tudott két körzetet elhozni a Fidesz. Latorcai János az esztergomi körzetben tudta legyőzni Dorog mondhatni „örökös” baloldali polgármesterét, Tittmann Jánost. 

A 2010-es fülkeforradalom Komárom-Esztergom vármegyében is borított mindent: míg 2006-ban 49 százalékos eredményt tudott felmutatni a baloldal, négy esztendővel később csak 33 százalékot. A Fidesz–KDNP 2022-ig mindent vitt a régióban, még úgy is, hogy egyfelől 2010-ben Meggyes Tamás fideszes esztergomi polgármestert legyűrte Tétényi Éva balliberális jelölt, aki ádáz harcot vívott a város közvilágítását biztosító Tivi Kft.-vel, aminek következtében lekapcsolták a villanyt a városban. A kormánypártok a következő alkalommal visszavették Esztergomot, először Romanek Etelka, majd Hernádi Ádám vezetésével. Tatabányát viszont 2019 után 2024-ben is elvesztették a kormánypártok, az összellenzéki támogatással induló jelölt, Szücsné Posztovics Ilona 2019-ben 591 vokssal győzte le a néhai Schmidt Csaba kormánypárti politikust. 

2022-ben aztán személyi változtatásokat hajtott végre a Fidesz–KDNP: Czunyiné Bertalan Judit (3-as számú egyéni választókerület) és Bencsik János (1-es választókerület) mellett Erős Gábor, Esztergom korábbi alpolgármestere indult a 2-es számú, Esztergom-központú körzetben a vesztegetéssel gyanúsított Völner Pál helyett; a választáson végül csaknem 50 százalékos eredménnyel nyert. 

A botrányhős Radnai Márk lesz az ellenfél 

A kormánypártok 2026 áprilisában ismét a korábbi felállásban indulnak. Czunyiné Bertalan Judit első számú kihívója ezúttal Árvay Nikolett, a Tisza Párt jelöltje lesz. Jelen állás alapján ugyanebben a körzetben indul a Demokratikus Koalíció színeiben Salkovics Róbert, a Mi Hazánk Mozgalom jelöltjeként Ábrahám Barnabás, valamint a Jobbik aspiránsaként Rácz Roland Imre. Bencsik János országgyűlési képviselő kihívói Vadai Ágnes (DK), Boda Bánk (Mi Hazánk Mozgalom), Balogh Ferenc (Jobbik), illetve Sopov Ildikó (Tisza Párt) is. Az Esztergom-központú körzetben Erős Gábor ellenfelei között szerepel Radnai Márk, a Tisza Párt alelnöke – akinek egy korábbi cégügyével összefüggésben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal büntetőeljárást indított –, továbbá Fizel József, a DK jelöltje, valamint Lantos János a Mi Hazánk képviseletében. 

„Nem hiszek a gyűlöletkampányban” 

Erős Gábor korábban Kassai Viktor játékvezetői asszisztenseként is ismertté vált, a térségben született, ott él immáron több mint fél évszázada. A fideszes országgyűlési képviselő lapunknak elmondja, az előző ciklusban számos kézzelfogható fejlesztés valósult meg a térségben. „Esztergomban elindult a gát építése, megkezdődött a városháza felújítása, és elkészült az új piac is. Dorogon átadták az aknatornyot, valamint megújult a Hantken Miksa park. Nyergesújfalun befejeződött a Kernstok Károly-iskola felújítása” – sorolja az eredményeket. Hozzáteszi, a Magyar falu program révén a kistelepülések az előző négy évben látványos fejlődésen mentek keresztül; számos útszakasz megújult, több településen korszerűsítették, illetve korszerűsítik a közvilágítást. „A legbüszkébb arra vagyok, hogy ez a munka folyamatos, és a fejlődés nem egyetlen település kiváltsága, hanem egyre több helyen válik a mindennapok részévé.” 

A következő időszak feladatairól szólva Erős Gábor úgy fogalmaz: elsődleges célja a térség fejlődési pályájának fenntartása, „hogy az itt élők a mindennapokban is érzékeljék annak eredményeit”. 

ami növeli a közlekedésbiztonságot, javítja a térség elérhetőségét, és számottevő gazdasági lehetőségeket teremt. Megítélése szerint a problémák településenként eltérők, hiszen „ahány közösség, annyiféle élethelyzet és megoldási igény létezik”. „Abban hiszek, hogy a képviselőnek az emberek között a helye: egynek kell lennie közülük. Én is ugyanolyan ember vagyok, mint bárki más, ugyanazokkal a mindennapi gondokkal és kihívásokkal. A felelősség ott kezdődik, hogy ezekből az igényekből konkrét döntések és kézzelfogható eredmények szülessenek az itt élők javára” – hívja fel a figyelmet. Szerinte a helyi ügyeket helyi szereplőknek kell bemutatniuk, mert ők ismerik a legjobban a mindennapi nehézségeket. 

A politikus sportmúltjából fakadóan ellenfélként és nem ellenségként tekint kihívóira. „A sport révén a kistelepüléseket is jól ismerem, hiszen szinte mindegyiken vezettem futballmérkőzést, így személyesen tapasztaltam meg, milyen közösségek és milyen mindennapi problémák jellemzik a térség egyes pontjait.” A kampány hangnemével kapcsolatban leszögezi, a  legfontosabb, hogy „maradjunk emberek”. „Nem hiszek a gyűlöletkampányban. A feszültségkeltés, a családtagok fenyegetése vagy valótlan állítások terjesztése nem vita, hanem rombolás, amely egyetlen közösség javát sem szolgálja” – mondja a képviselő. Úgy véli, kampányt tisztességgel is lehet folytatni, anélkül hogy bárkit megaláznának vagy lejáratnának. „Aki valótlanságokra épít, annál idővel kiderül, mi az igazság, és mi volt szándékos félrevezetés. Nyugodt lelkiismerettel mondhatom, hogy amit eddig ígértem és kimondtam, ahhoz mindig tartottam magam, és ez a jövőben is így lesz. Nekem a tisztesség nem kampányeszköz, hanem alapvető emberi érték” – fogalmaz.

Nyitókép: Shutterstock