Nem onnan kezdjük, hogy Orbán diktátor

„Ne legyenek illúziónk: diktatúrák mindig is voltak, vannak és lesznek is, csak a színük, módszereik és keménységük változóak. Mi örülnénk a legjobban, ha Orbán valóban horthysta, vagy valóban jobboldali diktatúrát építene ki, mint amiről nyugaton cikkeznek az őrültek. Az sem érdekel minket, hogy leszünk-e EU elnökök vagy nem, sőt, az euró bevezetésétől pedig egyenesen irtózunk és hányunk ettől a globális világrendtől, aminek megfelelni akar minden kormány 1990-től. Az pedig, hogy királyságot hozna vissza, pedig sajnos csak egy illúzió (bár akkor sem lehet Orbán király, ha a legrendesebb, igazságosabb embere lenne a magyarok közül, legfeljebb kormányzó a magyar joghagyomány szerint). Hoppá, erre nem gondoltatok, mi?

A baj az, hogy Orbán Viktor nem a nemzet és az azt megtartó család és erkölcs védelmében építi ki a diktatúráját, hanem kizárólagosan a saját pártjának érdekében. Nem is tehet szegény mást, hiszen pártokrácia van egy illegitim közjogi állapotban, amit még illegitimebb állapottal kívánnak felváltani, hiszen az 1945-ben megszakadt jogfolytonosság visszaállítására esély sem mutatkozik, kizárólagosan a Fidesz pártérdekeinek megszilárdítására (lásd: alkotmányozás). A Fidesz diktatúrájával az a baj, hogy nemcsak a Fidesz építi, hanem magának építi. Aktuálpolitikai kicsinyesség és kapkodás jellemzi az egész bandát, az egész törvénykezést az alkotmányozástól kezdve a rendészeti törvényen át. Izraellel való bratyizás, az elszámoltatás elsumákolása, a náluk keményebben kiálló, az igazságot jobban képviselők további üldöztetése. Az olyan szánalmas bakikat meg sem említjük, hogy egy-két éve még a kormányt hibáztatták a benzinár növekedésért, most pedig nyakunkon a 400 forintos benzin. A kenyér árát és a gazdaság helyzetét sem említjük, nagyvonalúak vagyunk és pláne nem a hasunkból politizálunk.”