A kormánypárti Fidesz által totálisan dominált parlamentben a Jobbik azt kockáztatja, hogy a párt egy papírtigrissé váljon, elsősorban azért, mert a kormánykoalíció szisztematikusan »ellopja« az ötleteit és javaslatait, és hígított változatban megvalósítja őket. A Jobbik ezért kénytelennek látja, hogy az utca parlamentjéhez forduljon.
Néhány nappal később ezért demonstrációt szervezett a Jobbik a Nemzeti Színház elé. Ott már nem finomkodnak a szavakkal, nacionalista szélsőségesekként lépnek fel, mint ahogy mindig is azok voltak. A szónok azt mondja, a nemzet megszégyenítőjét el kell távolítani a posztjáról, és hogy pártja nem adja fel, mielőtt Magyarország történelmi zászlaja — amely örökre bemocskolódott, amikor állami szimbólumként használták a nyilas rezsim alatt, 1944-45-ben — újra a Nemzeti Színházon lobog.
Pillanatképek napjaink Magyarországáról.”