Hülye IMF, hülye EU

„A Fidesz a már kitárgyalt módon feszegeti az Európán kívül is van élet csatakiáltásuk határait, eddig tiszta sor. A Jobbik nyilván még radikálisabb az ügyben, nekik még a szél is büdös, ha nyugatról fúj. Az LMP pedig csupán a tárgyalások stílusát kifogásolta, de az izmozás tartalmi részeit nem kritizálta.

Ha pedig ez a helyzet, akkor nehezen várható, hogy a politikailag aktív polgárok a fenti fiaskó miatt tömegesen vonnák meg a bizalmukat a kormánytól. Még. Ugyanakkor az is látható, hogy egységnyi idő után már csak-csak felüti a fejét az elégedetlenség, mert csak kúszik fel a hitel törlesztőrészlete, mert nem jön a pénz az iskolára, kórházra, mert a bankok, jó szokásukhoz híven, mégis megoldják, hogy a kirótt adót az ügyfelek fizessék meg. Még csak nem is feltétlenül gonoszságból: emlékezzünk, szinte minden évben láthatunk tévériportokat nekikeseredett pékekkel, akik széttárt kézzel mondják bele a kamerába, hogy drágult a gáz, drágábban kell adni a kenyér kilóját. Hát itt meg drágul a bank működése, drágább lesz majd banki ügyfélnek lenni. És igen, van az a deficit a családi kasszában, amit már nem takar el az ötvenszer hetvenes NENYI, legyen bár a lehető legméltóbb helyen.

Ezzel együtt is, ma még a hitelezőinkkel vitt tárgyalások kudarcáról nincs szabatos fordítás a társadalom felé, még politikai preferencia mentén értelmezi mindenki, hogy a brüsszeli tintanyalók, elnyomó, kizsákmányoló kapitalisták, vagy egyszerűen a zsidó pénzemberek távozása mit is jelent. Fentiek fényében talán nehezen hihető, de én az elmúlt napokban valamelyest józanodó Orbán Viktornak drukkolok – értsd: legyen okosabb, mint a gazdasági minisztere vagy az árfolyambűvész debreceni polgármester, és nyissa ki újra a bevágott ajtókat. Győzze meg az IMF-et és az Európai Uniót, hogy nem vagyunk mi ekkora bunkók, bocs, már benne voltunk a házi pálinkafőzésben, biztos amiatt. Gyertek vissza, hozzatok pénzt!”