Van egy rakás normális hely, ahol nem vesznek azért autót, mert az ember egy olyan állat, akinek autója van. Egyszerűen felesleges.
„Van tehát egy rakás normális hely, ahol nem vesznek azért autót, mert az ember egy olyan állat, akinek autója van. Egyszerűen felesleges. Ha más városba, országba, földrészre utaznak, az úgyis repülővel történik, különlegesen normális helyeken, mint például Amszterdamban gyakran közlekedő, kényelmes gyorsvasút visz a városközpontba, onnan meg már nem horror a taxi akárhová. Vonaton lehet olvasni, enni-inni, ki mit nyom, ismerkedni, laptopon dolgozgatni, netezni. Nem kell kamionokat előzni, tankolni, pisiszüneteket beiktatni, aggódni a jobb első kerék felől érkező furcsa búgás miatt, vagy hogy a mindenit, nincs pótkerekünk, jaj, csak defektet ne kapjunk. Egy barátom, akinek jogosítványa sem volt, egyszer kiszámolta, mennyibe kerül neki a közlekedés alapvetően taxival, néha közösségi közlekedéssel. Csak egy nagyon kicsivel volt olcsóbb a taxi, de a nagyságrend stimmelt. Autót fenntartani horror drága, és – a már említett normális helyeken – felesleges is. (én egyszer adtam össze csak a kötelező szervizeket).
A ritkábban lakott helyek természetesen normálisak akkor is, ha ott tényleg kell autó. Egy átlagos magyar, lengyel, amerikai vagy afrikai faluban nehéz autó nélkül meglenni. Az autótlan ember röghöz kötött, kiszolgáltatott, a közösségi közlekedés a munkába járásra van kitalálva, de nagyon ritka két ember, akinek tök ugyanolyan a munkabeosztása. Egy busz reggel, egy busz este – egyszóval falun az autó inkább létszükséglet. És hát nem is falun okoz problémát a csúcsforgalom, maximum, amikor a tehenek hazafelé ballagnak a főutcán.”