„Mivel a magyar baloldal hagyományosan a weimari Németországgal szokott példálózni, elég felidézni, hogy a Német Kommunista Párt 1932-ben a tartományi választásokon a nácikkal is képes volt összefogni a szociáldemokraták ellen, sőt még közlekedési sztrájkokat is közösen szerveztek, hogy meggyengítsék ellenfeleiket. Ami aztán olyan jól sikerült, hogy 1933. január 30-án Hitler pártja lett a legerősebb a Reichstagban. Igaz, ha a többi párt képes összefogni, akkor még mindig megakadályozhatták volna, hogy kancellárrá válasszák.
Szerencsére Edelény igencsak messze esik Berlintől, sőt még Budapesttől is. Köves Slomó rabbi felhívásának inkább szimbolikus jelentősége volt, a parlamenti erőviszonyok szempontjából elhanyagolható a jelentősége annak, hogy Molnár Oszkár vagy Daher Pierre ül a parlamentben. Felmerül azonban a kérdés: amennyiben a Jobbik, immár parlamenti pártként továbbra is kombinálja a szociális demagógiát a fajgyűlölettel, ahogy ezt kampánya során tette, hogyan viszonyul majd ehhez a legnagyobb ellenzéki párt, az MSZP?