Kit érdekel igazából, hogy négy ember épp megkerülni igyekszik a Holdat, van nekünk elég bajunk!

Az ember drámai, súlyos belső ellentmondásokkal terhelt lény. Egyfelől ostobán rombol, másfelől a végtelent vizslatja. Győrffy Ákos írása.

Magyarországról csak rövid ideig válhat láthatóvá.

Egy különleges égi vándor közeledik a Nap felé, amely akár látványos jelenséget is produkálhat. A kérdés az, hogy a „Húsvéti üstökös” valóban megmutatja-e magát az ünnepek alatt, vagy eltűnik a Nap perzselő közelségében – írja az Origo.
A C/2026 A1 (MAPS) jelű üstököst 2026 januárjában azonosították a chilei Atacama-sivatagból. Már ekkor figyelemre méltónak számított, mivel ilyen nagy távolságból korábban még nem sikerült földi megfigyelésekkel Kreutz-típusú napsúroló üstököst észlelni.

A napsúroló üstökösök a Nap közvetlen közelében haladnak el, gyakran mindössze néhány százezer kilométerre annak felszínétől. Ezek az égitestek különösen érzékenyek a környezeti hatásokra: a rendkívüli hő és az erős gravitáció könnyen darabokra szakíthatja őket.
A C/2026 A1 pályája kifejezetten szélsőséges. A legtávolabbi pontja több tízezerszer messzebb található a Naptól, mint a legközelebbi megközelítés helye. Ez egy erősen elnyúlt pályát jelent, amelyen az üstökös nagy sebességgel halad, és csak nagyon hosszú időközönként tér vissza a belső Naprendszerbe, akár több ezer éves periódussal.
Az egyik legfontosabb tényező az úgynevezett előreszórás jelensége. Ez akkor következik be, amikor az üstökös a Föld és a Nap közé kerül, és a benne található porszemcsék a napfényt a megfigyelő irányába szórják vissza. Ennek hatására az égitest látszó fényessége hirtelen jelentősen megnövekedhet, akár annyira is, hogy nappali körülmények között is észlelhetővé válik – írja a lap.
Ugyanakkor ez a helyzet egyben megnehezíti a megfigyelést is: az üstökös a Nap közvetlen közelében jelenik meg az égen, így a megpillantása nemcsak nehéz, hanem megfelelő védelem nélkül veszélyes is lehet.
A jelenlegi becslések szerint az üstökös maximális fényessége –2 és –8 magnitúdó között alakulhat, ami már a Vénusz fényességéhez hasonló érték.
Egyes, optimistább előrejelzések ennél is nagyobb, akár –15 magnitúdós fényességet sem zárnak ki, bár ezt a szakértők kevésbé tartják valószínűnek. A tényleges látvány azonban nagyban függ attól, hogy az üstökös mennyire marad egyben a napközelség során.
Az üstökös április 4-én éri el napközelségét, amikor az égen szinte a Nap irányában helyezkedik el, ennek következtében a legnagyobb fényessége idején gyakorlatilag elvész a napfényben, így közvetlenül ekkor alig van esély a megfigyelésére. Április 5–6 körül kezd távolodni a Naptól, de még ekkor is csak alacsonyan, a horizont közelében és szürkületi fényviszonyok mellett lehet keresni.
A megfigyelési körülmények a déli féltekén kedvezőbbek, míg az északi félgömbön – így Magyarországról is – csak rövid ideig és nehéz körülmények között válhat láthatóvá.
Fontos, hogy a Nap közvetlen közelében történő megfigyelés komoly szemkárosodás kockázatával jár, ezért megfelelő védelem nélkül nem szabad ilyen megfigyelést végezni – írja a lap.
Vega Csillagászati Egyesület cikke szerint ha az üstökös túléli a napközelséget, akkor az igazi látványos „show” április 7-én kezdődhet. Ekkor már távolabb kerül a Naptól, és a csóvája látványosan megnőhet. A modellek szerint a legszebb időszak azonban április 9–11. között lehet. Érdekesség, hogy ilyenkor már nem feltétlenül az üstökös feje lesz a leglátványosabb, hanem a hosszú, fénylő porcsóva – jegyzi meg az Origo.
Képernyőfotó: Youtube