Terítette lapjait a Ferencváros: erre elég 21 milliárd forint

A FTC labdarúgócsapatának nagy sikerkorszaka a 2019–2020-as idénytől számítandó, azóta állandósulnak a jó eredmények a nemzetközi porondon: egy Bajnokok Ligája-, öt Európa-liga- és egy Konferencialiga-csoportkörös szereplés. Ezeknek jótékony hatásuk van a gazdasági mutatókra is – a 2020-as BL-kaland például 7,6 milliárd forintot hozott a konyhára az Üllői úton, a legutóbbi El-főtábla pedig 15,2 millió eurót, ami jelenlegi árfolyamon mintegy 5,5 milliárd forint. A Fradi meneteléséből ráadásul a magyar foci is részesedik, a hazai klubok a kontinentális szövetség (UEFA) szolidaritási rendszeréből több százmillió forintot kasszíroznak ily' módon, játék nélkül. Vagyis: az NB I-es együtteseknek sem volt mindegy, meddig jutottak el a népligetiek az európai sorozatokban. 

FTC: mindennek alapja a nemzetközi szereplés

Bankot robbantani ugyanakkor továbbra is csak a legmagasabb szinten, a Bajnokok Ligájában lehet, amelyben utolsó helyezettként, nulla szerzett ponttal is 18 895 000 euró (6,81 milliárd forint) gyűjthető. Mindezt azért írjuk le, mert egyrészt a Ferencvárosi Torna Club tavaly nagyon közel volt a BL-alapszakaszhoz (a Qarabag a selejtező 4., utolsó fordulójában állította meg Robbie Keane gárdáját, az azeriek aztán dupla annyi pénzt kerestek, mint az Európa-ligában 16 közé jutó ferencvárosiak), másrészt néhány napja publikálta a 2025-re vonatkozó pénzügyi beszámolóját.

Még mielőtt rátérünk a konkrét számokra, álljon itt egy fontos részlet a fővárosi zöld-fehérek üzleti jelentéséből: 

Ez is azt igazolja, amit a klubvezetés éve óta szajkóz: az FTC Labdarúgó Zrt. költségvetésének jelentős hányadát az európai kupaporondon elért (sikeres) teljesítmény biztosítja. Ugyanakkor jelen állás szerint a büdzsé alapját ismét az Európa-ligában kell megteremteni Dibusz Déneséknek, kivéve, ha az NB I-ben éllovas, és a mostani ismereteink alapján a BL első selejtezőkörébe bekapcsolódó ETO kevesebb pontot szerez náluk Kisvárdán az utolsó játéknapon. Az EL-részvételét egyébiránt már május 10-én, a ZTE elleni Magyar Kupa-döntőben garantálhatja a Fradi...

Ennyi pénzből gazdálkodott a Fradi 2025-ben

Akkor tehát mennyi az annyi? 

Ez több mint egymilliárd forintos növekedést jelent a 2024-es 19,8 milliárdhoz képest – jegyzi meg a pénzügyi beszámolót elsőként szemléző FradiSas portál.

Bevételi oldalon a következőket találjuk náluk (az összegek milliárd forintban értendők):

1. Belföldi értékesítés bevételei

• szponzoráció: 4,36 
• stadionüzemeltetés, csapatmarketing: 1,5
• játékjogok értékesítése: 0,2
• televíziós közvetítés: 0,08
• egyéb: 0,06

2. Külföldi értékesítés bevételei

• játékjogok értékesítése: 2,9 
• szponzoráció: 0,3
• televíziós közvetítés: 0,008
• egyéb: 0,006

3. Egyéb bevételek (9,8 milliárdról 11,5 milliárd forintra nőttek az előző évhez képest)

• nemzetközi kupaszereplés: 6,8 milliárd forint
• hazai bajnokság és kupa: 1,65
• tulajdonosi támogatás: 1,3
• akadémiai támogatás: 1,25
• egyéb támogatások: 0,35
• egyéb bevételek: 0,04

Jól láthatóan a fenti, 3-as tétel egyik legfontosabb eleme a nemzetközi szereplés, amely körülbelül a 60 százalékát adja az egyéb bevételeknek, egyben messze a legnagyobb hozzájuk befolyt összeg is. 

Nagy különbségek a Budapest–Belgrád vonalon

Ami még szintén érdekes, hogy bár a Fradi az anyagi jellegű ráfordítások terén 500 millió forintot spórolt 2024-hez viszonyítva, ám a személyi jellegű ráfordítások 10,8-ról 12 milliárd forintra emelkedtek. Utóbbiból a legnagyobb szelet a bérköltségé, miután csak 

ami ugyan nagy számnak tűnik, de külföldi, sőt még régiós viszonylatban sem kiugró – többek között erről is beszélt Kubatov Gábor elnök a Mandiner egyik klubestjén. 

– mutatott rá Kubatov.

Summa summarum, a tavalyelőtti 93 millió forintos nyereség után 2025-ben 83 milliós pluszban zárt a budapesti magyar rekordbajnok.

Összességében elmondható, az FTC itthon nagy-, míg nemzetközi viszonylatban kispályásnak számít a 21 milliárd forintos költségvetésével, ám a képet némileg árnyalja, hogy a magyar bajnoki címre ezúttal mégis az 5,5 milliárd forintból gazdálkodó, és az ezzel a büdzsével nálunk a középmezőnyben található győri ETO FC a legesélyesebb. 

Az is hozzátartozik a történethez, hogy bár az esetleges NB I-es ezüstéremmel a Bajnokok Ligájában elérhető pénzektől elesnének a címvédő IX. kerületiek, de MK-győztesként egy polccal lejjebb, az El-ben ismét felduzzaszthatják a kasszát, amelyben ráadásul az év végére megjelennek a játékoseladásokból származó bevételek is. 

A hazai sporttámogatási rendszer körüli bizonytalanság miatt pedig az is elképzelhető, hogy az átigazolási piacon (is) aktív időszaknak néz elébe a Fradi, amelynek keretét 43,38 millió euróra (15,52 milliárd forint) és 38 tagúra becsüli a mértékadó Transfermarkt.  

Nyitókép: MTI/Hegedüs Róbert