Itt a vége? Hamilton szerint veszélyben a Forma–1 jövője

Nem ehhez szokott hozzá.

Radikális változásokkal rajtol el a száguldó cirkusz hétvégén Ausztráliában. Az új F1-es motor- és üzemanyagszabályok alapjaiban változtathatják meg az eddigi technológiát, egyben magát a versenyzési és vezetési stílust is.

A hétvégén a melbourne-i Ausztrál Nagydíjjal elrajtoló 2026-os versenyszezon mérföldkő lesz a Formula–1 történetében: olyan új motorformula lép életbe, amely radikálisan átalakítja az autók technikai felépítését, egyúttal a versenyzés jellegét is. A cél a modern autóipari trendeknek megfelelően az F1-ben is a nagyobb elektromos szerep, az egyszerűbb motorok és a fenntarthatóbb működés – de úgy, hogy közben az autók teljesítménye továbbra is extrém magas marad. Még akkor is, ha a drasztikus újítások természetesen nem mindenki tetszését nyerték el maradéktalanul...

Ezt is ajánljuk a témában

Nem ehhez szokott hozzá.

Az NSO szezonbeharangozó összefoglalója alapján az alap-architektúra nem változik: az autókban továbbra is 1,6 literes turbós V6-os hibrid motorok dolgoznak majd, a hibridrendszer azonban jelentősen átalakul.

A korábbi évek egyik legbonyolultabb eleme, a turbó hőenergiáját visszanyerő ún. MGU-H teljesen kikerül ugyanis a rendszerből, mert bár a szabályalkotók szerint a komponens maga technológiailag lenyűgöző volt, cserébe túl drága és összetett, ezért hát inkább egy az egyben kivezetik. Így viszont a másik elektromos egység, az MGU-K szerepe drámaian megnő.
Ez az a motor-generátor, amely fékezéskor energiát gyűjt vissza, majd gyorsításkor elektromos rásegítést ad, kicsit hasonlóan a közúti hibridautók rendszeréhez, csak nyilván F1-es léptékkel: az új szabályok szerint az elektromos teljesítmény az idei évtől 350 kW-ra nő, ami nagyjából háromszorosa a korábbinak.
Ennek következtében a teljes hajtáslánc karaktere megváltozik: a teljesítmény továbbra is körülbelül 1000 lóerő marad, ám ennek már közel fele elektromos eredetű – ez pedig a Formula–1 történetében példátlanul nagy elektromos arány, vagyis sok szempontból tényleg történelmi idény elé nézünk.
Ugyanakkor a „hagyományos” belső égésű motorok sem maradnak a régiek. Az autók ugyanis innentől
100 százalékban fenntartható, karbonsemleges üzemanyaggal működnek majd,
ami azt jelenti, hogy a motorsport nemcsak versenyplatformként, hanem kvázi technológiai fejlesztőlaborként is szolgál: a cél olyan üzemanyagok fejlesztése, amelyeket később a közúti autózásban is használni lehet anélkül, hogy növelnék a szén-dioxid-kibocsátást. És noha az akkumulátorok kapacitása nem nőtt jelentősen, a rendszer sokkal több energiát lesz képes visszanyerni: a versenyzők egyetlen kör alatt akár 9 megajoule energiát is visszatölthetnek. Ez pedig alapvetően megváltoztatja a versenyzés taktikai oldalát. Az energia használata és visszatöltése ugyanis folyamatos mérnöki döntések sorozata lesz:
Az energia tehát mintegy stratégiai erőforrássá válik, hasonlóan ahhoz, ahogyan korábban az üzemanyag vagy a gumik kezelése volt taktikailag kritikus fontosságú.

A technikai változások nemcsak a mérnökök munkáját alakítják át gyökeresen, hanem a pilóták vezetési stílusát is. Az új rendszer miatt sokkal tudatosabban kell bánniuk a gázzal és a fékkel, a féktávoknál optimalizálniuk kell az energia-visszanyerést, gyorsításkor pedig az elektromos teljesítmény felhasználását. A pilóták az idei évtől valójában folyamatos energia-menedzsmentet végeznek a pályán, miközben ugyanúgy a teljesítményhatáron kell autózniuk. A mérnökök és a versenyzők közötti kommunikáció éppen ezért még fontosabb lesz, hiszen a rendszer optimális működéséhez rengeteg adat és döntés szükséges.
Szakértők szerint tehát a 2026-os szabályrendszer nem csupán egyszerű módosítás, hanem inkább egy előremutató, teljesen új technológiai filozófia kezdete. A Formula–1 ennek mentén egy olyan irányba mozdul el, ahol az elektromos hajtás sokkal hangsúlyosabb, a motorok egyszerűbbek és olcsóbbak, az üzemanyag fenntartható, a versenyzés pedig az energia intelligens felhasználásáról is szól.
Az F1 fejesei ezzel egy különös, de izgalmas kombinációt szeretnének elérni: olyan extrém teljesítményű versenyautók létrehozását, amelyek félig már az elektromos jövőt képviselik, de még mindig a belső égésű motor hangjával száguldanak.
A technikai jellegű módosítások mellett a mezőny összetételében és a helyszíneket illetően is akadnak fontos változások. A száguldó cirkusz 2026-ban 11 csapatosra bővül: az Audi a Sauber felvásárlásával, míg a Cadillac teljesen új belépőként csatlakozik a mezőnyhöz. A tesztek alapján előzetesen idén is az elmúlt évek négy topcsapata – McLaren, Mercedes, Ferrari, Red Bull – küzdhet meg a világbajnoki címért, amelyet legutóbb a pilóták között pályafutása során először Lando Norris, míg a konstruktőrök között csapata, a McLaren hódított el. A versenynaptárban egy új helyszín is szerepel: a legendás imolai pályát egy városi nagydíjjal felváltó Madrid. A spanyol főváros fölháborítóan erőltetett, „Madring” névre keresztelt utcai pályáján a leggyorsabb szakaszokon akár a 340 km/órás sebességet is elérhetik a versenyzők.
Ezt is ajánljuk a témában

Az utolsó futamot Max Verstappen nyerte meg, de összetettben nem tudta ledolgozni a hátrányát.


Nyitókép: MTI/EPA/Ali Haider
* * *
Ezt is ajánljuk a témában

Életveszélyesen megfenyegette a magyar kormányfőt Zelenszkij. Az ukrán elnök a 90 milliárd eurós hitel miatt ragadtatta magát újabb verbális ökölrázásra.

