„Mindjárt elsírom magam, nincsenek erre szavak” – könnyek között értékelt a magyarok hőse (VIDEÓ)

Cseh Sándor szövetségi kapitány köszönetet mondott a vízilabda Istenének.

A magyar női vízilabda-válogatott Hollandiával csapott össze a madeirai kontinensviadal döntőjében. A 10–10-es rendes játékidő után ötméteresek döntöttek – nem a mi javunkra.

A magyar női vízilabda-válogatott remek döntőbe jutása után a nagy rivális Hollandiával mérkőzött meg az Európa-bajnoki aranyéremért Madeirán. Cseh Sándor együttese a tornán eddigi egyetlen vereségét éppen a hollandoktól szenvedte el a csoportban egy szoros, gólszegény mérkőzésen 5–4-re. Adott volt tehát a lehetőség, hogy a hölgyek változtassanak a férficsapatunkkal kísértetiesen hasonló forgatókönyvön, és ők a szintén elveszített szingapúri világbajnoki döntő után a kontinensviadalon már az aranyérmet szerezzék meg.
Ezt is ajánljuk a témában

Cseh Sándor szövetségi kapitány köszönetet mondott a vízilabda Istenének.

Ezt is ajánljuk a témában

Nagy világverseny döntőjében, hazai medencében még senkinek sem sikerült legyőznie a szerbeket – ezúttal sem.

Csütörtök este Varró Eszter gyors távoli akciógóljával szereztük meg a vezetést, majd hosszas gólcsend után egy világklasszis Keszthelyi Rita-labdaszerzéssel és -ziccertalálattal elmentünk kettővel. A hollandok erre már egyből feleltek, de

a játékrész utolsó percében egy tűpontos Tiba Panna-lövéssel 3–1-re nyertük a nyitó negyedet.
A második etap elején hamar visszajött egyre az ellenfél, majd a kapusok percei következtek. A mérkőzés feléhez közelítve lepörgött a támadóidőnk, így lövésig sem jutottunk, ez megbosszulta magát: a hollandok legjobbja, Van de Kraats előbb beverte a hosszúra, majd ejtett, 3–1-es előnyünk pillanatok alatt 4–3-as hátrányra változott. Cseh Sándor egyből időt kért, de támadásban ez sem segített, miközben a hollandok balkezese, Van de Kraats a harmadik gólját is megszerezte.
Rémálomszerű 4–0-s holland rohanás után már a rivális ment kettővel, amikor egy előnyös figurát végre szépen játszottunk meg: Varró is duplázni tudott, így legalább csak minimális hátránnyal mentünk a félidőre (4–5).

Áthúzódó emberhátrány és elhozott Keszthelyi-ráúszás után egyenlíthettünk volna, blokkba vágtuk. Holland kapufa következett, majd újabb jó magyar fórfigura, Vályi Vanda is feliratkozott, ezzel már tényleg 5–5. Kétszer is megkaptuk a lehetőséget a vezetés visszaszerzésére, a bíráskodásra egy szavunk nem lehetett: előbb emberelőnyben még elpasszoltuk magunkat, de aztán kontrát fújtak a hollandokra,
Keszthelyi pedig minden rutinját beleadva fantasztikus csavarral lőtt technikailag, számszakilag, lélektanilag, mindenhogy kulcsfontosságú gólt.
Megint megkaptunk egy fórt, már a 7–5-ért mehettünk volna, nem éltünk vele, ehelyett a hollandok az este során a harmadik ejtésgóljukat szerezték – a hatból... Abszolút nekünk állt a negyed, ehhez képest a végén átlövésből is az ellenfél talált be, a záró játékrésznek is mínusz egyről kellett nekivágnunk.
Ekkor Garda Krisztina vette a vállára a csapatot, két hálószaggató gólja között engedtünk egy könnyűt a hollandoknak közelről, érdemben semmi nem változott, 8–8-cal mentünk neki az utolsó hat percnek.
Megint elszórakoztunk egy támadást, nem kellett volna, a hollandok a túloldalon érdekes góllal visszavették a vezetést...

Szerencsére egy rossz holland csere után Vályi úszott meg, beverte a ziccert. Villámgyors fórgóllal megint az ellenfélnél volt a momentum, nekünk kellett futni az eredmény után, pedig lehetett volna ez fordítva is. 10–9-nél számos lehetőségünk volt az egyenlítésre, a kapufa mindannyiszor a hollandokkal volt. Másféllel a vége előtt így is sikerült: Tiba ellentmondást nem tűrően bombázott a rövidbe, 10–10! Ráadásul az utolsó percre fordulva átvehettük volna a vezetést, de csak a támadás legvégén tettük be centerbe, ebből így se gól, se fór nem születhetett...
Okosan taktikázott az ellenfél görög mestere, a záró fél percre hagyta mindkét időkérését, természetesen élt is velük: a másodikkal 8.5 másodperccel a vége előtt. Hiába, Neszmély Boglárka hatodik védése a legjobbkor jött, kapusunk ezzel ötméteresekre mentette a döntőt!
Ám sajnos ebben is a hollandok bizonyultak jobbnak. A rendes játékidő egyik magyar hőse, Keszthelyi ötöse kimaradt, innentől hiába cserélgettük a kapusainkat, nem tudtuk megzavarni a riválist: az Európa-bajnok mind az öt büntetőjét értékesítve megvédte címét, a magyar női válogatott a világbajnokság után az Eb-n is ezüstérmet szerzett – csakúgy, mint a férfiak egy hete.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt