A szurkolók nem értik, mit keres Iránban a magyar – a játékos megmagyarázta

A Diósgyőri VTK vasárnap hivatalos honlapján jelentette be azt, amiről már korábban is pletykáltak: válogatott labdarúgójuk, Gera Dániel az iráni Perszepolisz FC játékosa lett. A hír igencsak meglepte a miskolci szurkolók mellett az általános közvéleményt is annak ismeretében, hogy nem éppen rózsás most a helyzet Iránban.

Az elmúlt időszakban országos méretű tiltakozások söpörtek végig Iránon, egyre látványosabbak az országban a gazdasági, politikai és társadalmi feszültségek. 

Az iráni állapotokat Donald Trump is élesen figyeli. Az amerikai elnök a Fehér Házban kijelentette, hogy az Egyesült Államok rajta tartja a szemét az ország helyzetén, és ha a biztonsági erők erőszakot alkalmaznak a tüntetőkkel szemben, Washington „nagyon keményen” fog válaszolni.

• „Nem normális.”
• „Egyébként a külügy jelenleg sem javasolja az odautazást háborús kockázat miatt...”
• „Hallottad, hogy éppen forradalom van egy olyan országban, ahol az emberi jogok egy szitok szó, ahol naponta halnak meg százak, ahol kikapcsolták a netet, hogy ne tudjanak híreket a világ felé kiadni? Nem tudom mit ígértek azért, hogy valaki odamenjen saját akaratából, sem anyagilag, sem szakmailag.”

Ilyen és ehhez hasonló kommentek lepték el Gera döntésével kapcsolatban a közösségi médiát, és valóban nehéz logikus magyarázatot találni a választására. A DVTK hivatalos oldalán próbálta a szélső megmagyarázni, hogy miért is igazol Iránba.

Gera Dániel magyarázata

„Sokat köszönhetek a DVTK-nak, nagyon szép emlékeket viszek magammal Diósgyőrből. Három és fél évet töltöttem itt, szinte elrepült ez az idő, mégis sok minden történt a klubbal és velem. Amikor idejöttem, akkor a földön voltunk mindketten, én egy nagy pofon után akartam felállni, a DVTK pedig második évét kezdte az NB II-ben. Szükségünk volt egymásra, és tudom rengeteget kaptam Diósgyőrben, csak remélem, hogy valamit vissza tudtam adni belőle. Újra fel akartam építeni magam, biztos voltam abban, hogy itt tudok kiteljesedni, itt leszek boldog, és így is történt: feljutottunk az élvonalba, majd innen lettem válogatott, szóval tényleg minden úgy történt, ahogy elképzeltem. És a diósgyőri szurkolótábor is pont olyan, mint amilyennek gondoltam, a támogatásuk nélkül biztosan nem ment volna minden így.

Összességében csak a pozitívumokat viszem magammal, bízom benne, hogy velem kapcsolatban is a jó dolgok maradnak meg mindenkiben. Időnként voltak nézeteltérések, ám az őszinteség számomra fontos, és úgy gondolom, hogy ebben a diósgyőri szurkolók is élen járnak. Ezért bízom benne, hogy amikor legközelebb találkozunk, egymás szemébe tudunk néni.

Nehéz a búcsú, mert nagyon megszerettem itt mindenkit, minden évben jó csapat és összetartó banda csiszolódott. Azonban labdarúgóként mindig vágytam külföldön játszani, emberként pedig új kultúrát megismerni.

Harmincévesen eljött a következő nagy lépés az életemben. 

A DVTK-nak pedig mindig hálás leszek az itt töltött évekért, és mostantól távolról szurkolok a csapat sikerekért.”

Azt nem állítanánk, hogy ez kielégítő magyarázat lenne arra, miért pont egy polgárháború felé sodródó országot választott a komfortzónája elhagyására, mindenesetre bízunk benne, hogy megtalálja a számításait.

Nyitókép: Hossein Fatemi / Middle East Images / Middle East Images via AFP