„Kétszer kellett csak közbeavatkoznom” – unatkozott a Groupamában a Debrecen fradista kapusa

„Nem játszottam jól” – jelentette ki a játékos, aki miatt már megint nem első a Fradi.

Harmadik helyen áll az elmúlt fordulóban a Ferencvárost legyőző Debrecen a labdarúgó NB I-ben, és csak egy pont a hátránya az éllovas győri ETO FC-vel szemben. De mi a titka a nemrég még a kiesés elkerüléséért harcoló DVSC-nek? A Loki két meghatározó játékosával, Lang Ádámmal és Szűcs Tamással kerestük a választ a kérdésre.

Óriási meglepetésre a Debrecen 1–0-ra nyerni tudott vasárnap a Ferencváros vendégeként a labdarúgó NB I-ben, így pontszámban beérte a fővárosi csapatot.
A DVSC eddig remek idényt fut, Sergio Navarro vezetőedző irányításával hetekig vezette a tabellát, az FTC felett aratott győzelme sem a semmiből jött.


Ezt is ajánljuk a témában

„Nem játszottam jól” – jelentette ki a játékos, aki miatt már megint nem első a Fradi.

Nem is maga az eredmény volt meglepetés, hanem inkább az, ahogy a három pontot megszerezte a Lokit: egyáltalán nem játszott alárendelt szerepet, nem húzódott vissza sündisznóállásba a Groupama Arénában, hanem bátor játékot vállalt fel, aminek Bárány Donát góljával meg is lett az eredménye.
Szerintem a legrosszabb dolog a Fradi ellen, ha visszaállsz. A játékosai így ugyanis önbizalmat szerezhetnek, hogy náluk a labda, diktálhatják a tempót, ha pedig hagyod őket beadni, akkor biztos, Varga Barnabás befejel egyet – ha szerencséje van az ellenfélnek, talán kipattan valahogy
– idézte fel a bátor játék okát a debreceniek 70-szeres válogatott védője, Lang Ádám. – Nehéz egyébként a Ferencváros ellen, de azt mondom, nagyon sok mindenre oda tudtunk figyelni. Végig fókuszáltak voltunk, még akkor is, hogyha a végére elfáradtunk, és emiatt be is szorítottak minket. Játszottunk egy jó meccset, ezt el kell tenni a zsákba, ez az alap, ebből kell építkezni, és nem szabad visszaesni fejben sem, menni kell tovább.”
Lang
ahol akkor még a bennmaradás volt a cél.
„Tisztában voltam azzal, ha nem a kiesés elkerüléséért kell harcolni, akkor a keret erőssége és a klub körülményei megfelelőek ahhoz, hogy előrébb lépjünk, főleg az új idényben, amikor nem ekkora a tét. Volt azért változás is a nyáron a szakmai stábban és a keretben is, de mindenki befogadó, nyitott, fejlődni, tanulni szeretne, és ez a hozzáállás elengedhetetlen szerintem, hogy jó teljesítményt tudjunk nyújtani.”
Ha már a stáb: az idei nagy menetelésben óriási szerepe van Sergio Navarro vezetőedzőnek. De vajon mi a titka a spanyol trénernek?
„Szerintem kiválóan menedzseli a játékosokat, és az emberi oldalukra is nagyon odafigyel, nagy hangsúlyt fektet rá, de nemcsak ő, hanem az egész stáb. Tényleg harmónia van az öltözőben.
Igazából ez egy munkahely, ahová úgy megyek be minden egyes nap, hogy várom az összes edzést és minden együtt töltött időt, mert látom, mindenki szeretne napról napra jobb lenni, és nem elégszik meg azzal, ami éppen van.”
Szintén külföldről tért vissza (fél évvel korábban) Debrecenbe az együttes motorja, Szűcs Tamás, aki egyértelműen élete legjobb formájában futballozik a Lokiban. A 20 éves tehetség szintén a szakmai stábról beszélt elismerően.
Meg merem kockáztatni, hogy a legjobb stáb, amivel eddig együtt dolgoztam”
– fogalmazott Szűcs a Mandinernek. – Olyan dolgokat mutattak, amikről szerintem még soha az életemben nem hallottam, és annyi minden van a fejükben, hogy öröm velük együtt dolgozni. Minden játékosnak kívánom, hogy tapasztalja meg, milyen ilyen edzővel és stábbal együtt dolgozni. A másik fontos dolog most Debrecenben, hogy nagyon együtt van a csapat. Egy héttel a Fradi előtt kikaptunk egy nullára a Puskás Akadémiától, és nem az volt, hogy hú, most milyen mélyen vagyunk, hanem másnap ugyanúgy támogattuk egymást, boldogok voltunk, jó volt a hangulat, és ugyanúgy készültünk a Ferencváros elleni meccsre, mintha győztünk volna.
Szerintem ebben van a mi erőnk, minket most egyszerűen nem lehet megtörni, és szinte lehetetlen megállítani.”
Na de mégis, vajon milyen dolgokat mutatott nekik a stáb, amikről korábban még nem is hallottak?
„Ezek nagyon futballszakmai dolgok. Például a tájékozódás a pályán, nemcsak nekem, hanem a csatároknak is. Amikor a félpályánál áll a csatár, néznie kell a kapust, hogy hol helyezkedik, és nekem is néznem kell a középpályáról.
Még nálam sincs a labda, sőt még a közelemben sincs, de már nézem, hová tudnék majd passzolni.
Ezek olyan dolgok, amik nagyon hasznosak a futballban, és szerintem ez látszik a játékunkon is.”
Ha a DVSC legyőzi a hétvégén a Kisvárdát, akkor már 18 forduló után annyi pontja lesz, mint amennyivel az előző évad végén zárt – és éppen csak bennmaradt –, ráadásul akár még a tabella első helyén is töltheti a téli szünetet. Szabad-e ilyenkor álmodozni? Lang Ádám például a keret azon kevés játékosainak egyike – Dzsudzsák Balázzsal és Szécsi Márkkal együtt –, aki volt már magyar bajnok. A védő még 2013-ban lett aranyérmes a Győrrel – nem most volt, de vajon érzi-e ebben a Debrecenben is azt az erőt?
„Én most ezekbe még nem mennék bele – mondta lapunknak a 32 éves játékos. – Vannak az embernek céljai, de ilyen nagy távlatokban nem szeretnék semmit sem kijelenteni. Az eddigi eredmények alapján rászolgáltunk a helyezésünkre a tabellán, aminek az eleje iszonyatosan szoros. De ez hétről hétre változhat, nincs lefutott meccs. Szerintem itt az a helyes, ha meccsről meccsre mész, levonod a konzekvenciákat az előző mérkőzésekből, majd készülsz a következőre. Aztán majd – ha lépésről lépésre haladsz –, akkor kikerekedik valami a történet a végén, de még nagyon hosszú az út.”
Szűcs Tamás fiatalos hévvel már bátrabban is mert fogalmazni a felvetésünkre.
„Nyilván vannak a fejünkben álmok, amik egyre reálisabbnak és elérhetőbbnek tűnnek. Viszont nagyon sok van még hátra ebből a bajnokságból, úgyhogy nem szabad még azon gondolkodni, hányadik helyen akarunk végezni. Csinálni kell tovább kőkeményen a munkát, ugyanilyen elánnal, mentalitással, és ilyen jó közösségben minden egyes nap. Biztos vagyok benne – persze ne legyen így –, hogy kerülünk majd mi is hullámvölgybe, és az fogja eldönteni, hányadik helyen végzünk, hogy abból mikor tudunk kijönni, és milyen hosszú lesz.
De nyilván már most is ott motoszkál a fejemben, hogy nagyon jó lenne az első háromban végezni és Európában játszani. Remélem, ez a végére nemcsak álom lesz, hanem valósággá válik...”
A DVSC a Kisvárda ellen zárja az évet vasárnap, hazai pályán.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor