A fél világ forrong a botrányos olimpia miatt – valamit tenni kell, még mielőtt komoly baj lesz

Nyitókép: Reuters / Pa Images

Az embernek nincs könnyű dolga, ha a visszatetsző esetek sorától hangos párizsi olimpia legnagyobb felháborodást keltő eseményét szeretné kiválasztani. A kereszténységet nyíltan támadó megnyitó, a Szajna sportolók egészségét veszélyeztető vízminősége, valamint a versenyzők szállásával és élelmezésével kapcsolatos problémák mellett történt valami, ami minden másnál nagyobb botrányt keltett. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) ugyanis engedélyezte, hogy két XY kromoszómájú – azaz biológiai értelemben férfi – bokszoló induljon a nők versenyében. 

Az algériai Iman Helif és a tajvani Lin Jü-ting esete speciális, hiszen mindketten egy rendkívül ritka fejlődési rendellenességgel, az úgynevezett androgéninszenzitivitási szindrómával (AIS) születtek, így interszexuálisnak minősülnek. Ez az örökletes vagy mutációval kialakuló genetikai adottság azt jelenti, hogy az érintett XY kromoszómapárral rendelkező emberek testi szövetei érzéketlenek a férfi nemi szervek fejlődéséért felelős hormonokra, ami miatt női külső nemi jellegek fejlődnek ki, miközben a belső női nemi szervek kialakulását a magzati hímivarmirigy által termelt hormon akadályozza meg. 

A két sportoló nőként nevelkedett és versenyzett, míg a 2023 márciusában rendezett bokszvilágbajnokságon a Nemzetközi Ökölvívó-szövetség (IBA) mindkettejüket diszkvalifikálta; az indoklás szerint genetikai tesztjük eredménye alapján nem feleltek meg a szervezet szabályozási feltételeinek. Az IBA közölte, a döntés az egyenlő versenyzési feltételek biztosítása értelmében született, mivel genetikai adottságai miatt mindkét sportolónak meghatározó verseny­előnye volt a többi női sportolóval szemben. Lin elfogadta a döntést, Helif először fellebbezett a nemzetközi Sport­döntőbírósághoz (CAS), ám később visszavonta beadványát. 

A NOB szabályrendszere alapján azonban mindketten jogosultak versenyezni a párizsi olimpián. Nem meglepő, hogy a történet politikai színezetet kapott, hiszen könnyű összekeverni a nyugati progresszív és konzervatív oldal közt az egyik legjelentősebb ütközőpontnak minősülő üggyel, a transznemű emberek jogainak kérdésével. Ám a két eset szabályozási értelemben nagyban különbözik. Közismert példa a transznemű amerikai úszó, Lia Thomas esete. A Nemzet­közi Úszószövetség (World Aquatics) nem engedélyezte, hogy a William Thomasként született, utánpótláskorúként még a fiúk közt, majd 21 éves korától, hormonterápiáját követően már a női mezőnyben versenyző úszó nemzetközi megméretéseken nők ellen induljon. A sportoló ezért a nők közt nem vehet részt olimpián sem. 

Az XY kromoszómájú interszexuális sportolók adottságai azonban szintén egyértelmű versenyelőnyt jelentenek, hiszen női külső nemi jellegük ellenére a férfiakra jellemző a testfelépítésük. Ez eredményezi az olyan helyzeteket, mint amilyen a női boksz váltósúlyú olimpiai nyolcaddöntője volt. Az olasz Angela Carini és Iman Helif mérkőzése 45 másodpercig tartott, miután az algériai első ütésével eltörte ellenfele orrát, és az kénytelen volt bedobni a törölközőt. Az olasz versenyző sírva hagyta el a ringet, mint mondta, eddigi karrierje alatt sosem kapott ekkora ütéseket. Carini csalódottságában úgy reagált, hogy élete álmát vették el az interszexuális bokszoló elleni mérkőzéssel, de később bocsánatot kért, amiért nem fogott kezet vele a meccs végén. A mindössze 25 éves bokszoló bejelentette, hogy visszavonul. 

Az eset túlzás nélkül globális botrányt generált. A történtekre az egész világ odafigyelt, s a politikai és gazdasági elit szereplőitől jogi aktivistákon keresztül szakmai körökig rengeteg jelentős személyiség reagált, világnézettől függetlenül túlnyomórészt az interszexuális sportolókra vonatkozó szabályozás felülvizsgálatát sürgetve. A női esélyegyenlőség csorbulásáról beszélt többek között Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, Elon Musk amerikai vállalkozó, J. K. Rowling angol író, Matteo Salvini, az olasz Liga párt vezetője, Ebanie Bridges egykori világbajnok bokszoló, Erdei Zsolt olimpiai bronzérmes, világ- és Európa-bajnok ökölvívó, az olimpiai, világ- és Európa-bajnok Kovács Kokó István, sportpszichológusok, orvosok és számos más szereplő. Szakmai körökből arra is felhívták a figyelmet, hogy a nők jogainak sérülésénél kézzelfoghatóbb kockázatot is rejt a szabályozás, ugyanis az egyenlőtlen küzdelem súlyos, akár életveszélyes fizikai sérülésekhez vezethet.

Az ügyben érintett lett Magyarország, hiszen Iman Helif Hámori Lucát kapta a negyeddöntőben. A huszonhárom éves kőszegi lány a 2023-as Európa-játékokon elért bronzérmével a váltósúly legjobbjai közé került, és már azzal történelmet írt, hogy részt vett a párizsi játékokon, ugyanis ő lett az első magyar női ökölvívó, aki olimpián szerepelt. Ezt még megfejelte azzal, hogy az ír Gráinne Walsh és a negyedik kiemelt ausztrál Marissa Williamson legyőzésével a legjobb nyolc közé jutott. 

A Magyar Ökölvívó Szakszövetség a NOB-hoz fordult, és hivatalos levélben tiltakozását fejezte ki, vállalhatatlannak és felháborítónak nevezve a helyzetet, de jelezte, hogy a magyar ökölvívó ennek ellenére részt vesz a mérkőzésen. A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) egyeztetést kezdeményezett a NOB vezetésével az ügy tisztázására. A MOB közölte, ha az olimpiai részvételi szabályok nem biztosítják maradéktalanul a női esélyegyenlőség alapvető követelményeit, felül kell vizsgálni és szükség esetén módosítani kell a szabályrendszert. 

Az NOB erre kiadott egy állásfoglalást, amelyben jelezte, hogy az IBA tisztességtelen és átláthatatlan eljárással zárta ki a vb-ről a két versenyzőt. Elismerte ugyan, hogy a szervezet levélben értesítette őket a tesztek eredményeiről, de illegitimnek tartja a szerinte ad hoc jelleggel elvégzett vizsgálatokat, és közölte, hogy az olimpián való részvétel feltételrendszerét a játékok alatt nem lehet megváltoztatni.

Itt érdemes kitérni arra, hogy a nemzetközi ökölvívás helyzete kifejezetten bonyolult, hiszen tucatnyi egymással versengő világszervezet rendez versenyeket mind profi, mind amatőr szinten. Az IBA-t (korábban AIBA) 1946-ban hozták létre, és 2019-ig a NOB elismerte mint az amatőr ökölvívás világszervezetét. A konfliktus eredete, hogy a bokszszövetség 2017-ben gondatlanság és hűtlen kezelés miatt felfüggesztette elnökét, az 1988 óta NOB-tag Vu Csing-kuót, akit az üzbég G’ofur Rahimov, majd az állítólag Vlagyimir Putyin orosz elnökkel jó kapcsolatot ápoló orosz Umar Kremljov követett.  

A NOB elnöke, Thomas Bach szintén kiállt az interszexuá­lis sportolók mellett, kijelentve, hogy ők nőként születtek és versenyeztek, az útlevelükben is az szerepel, hogy nők, és ezek döntő szempontok. Hozzátette, a kérdés a női nem definíciójáról szól, aminek jogát szerinte egyesek ki szeretnének sajátítani. Jelezte azonban, hogy a NOB nyitott a párbeszédre, készen áll arra, hogy meghallgassa az érintetteket, és felülvizsgálja a helyzetet, de „nem fog részt venni semmilyen politikailag motivált kultúrharcban”. 

Ezek után nem csoda, hogy a fél világ a mérkőzésre figyelt, és szurkolt Hámori Luca győzelméért. A magyar sportoló a meccs előtt lapunknak elmondta, ha Helifet engedték elindulni az olimpián, akkor biztosan tudják, hogy nő, de ez a helyzet még értékesebbé tenné esetleges győzelmét. A negyeddöntőben azonban gyorsan kiderült, hogy nincs esélye. Bár Hámori tisztességesen helytállt, és végigbokszolta mindhárom menetet, Helif egyhangú pontozással 5-0-ra nyerte a meccset. A szomorú sporttörténeti eseménynek számító megméretést a legjobban a magyar sportoló azon őszinte szavai jellemzik, amiket az utolsó menet előtti szünetben, felfokozott lelkiállapotban mondott ki: „Hülyeség… nem tudok nyerni!” Ha bokszban nem is, erkölcsi téren győztesként hagyta el a ringet, hiszen vállalta a kihívást, és miután veszített egy egyenlőtlen küzdelemben, sportszerűen gratulált és sok sikert kívánt ellenfelének. 

Iman Helif ezzel az elődöntőbe jutott, azaz mindenképpen érmes lesz az olimpián. Épp úgy, mint a kevesebb figyelmet kapó, a negyeddöntőben a bolgár Szvetlana Sztaneva elleni győzelmével elődöntős Lin Jü-ting, így még az is előfordulhat, hogy a párizsi játékokon a női boksz két súlycsoportjában is biológiai értelemben férfinak minősülő sportoló nyer.  

Hámori Luca eredménye mindenképpen óriási teljesítmény, hiszen első magyar női ökölvívó olimpikonként ötödik, azaz pontszerző helyen végzett. A győzelemre a mostani feltételek mellett nem volt esélye, de még nagyon fiatal, és – ki tudja? – lehet, hogy a következő nyári játékokon egy új szabályrendszerben ő lesz a következő ökölvívó olimpiai bajnokunk.