Gyűlölték és lerombolták a budapesti bérházak kupoláit, tornyait a kommunisták
Azzal, ahogyan az épített örökséggel bánik egy társadalom, bizonyítványt állít ki magáról – mondja a Budapest elveszett kincsei című kötet szerzője.
Rákosi és Kádár is megtépázta a sportolót.
„Asbóth József, aki megnyerte a Roland Garrost, de aztán nem bírhatott el Rákosiékkal, majd Kádárékkal. Előbb nem engedték külföldre versenyezni, majd emigrálása után lejáratták. Megfogadta, hogy addig nem tér haza, amíg a szovjetek el nem hagyják Magyarországot. Nem élte meg....” – kezdi a teniszezőről szóló bejegyzését Mező Gábor Facebookon.
Asbóth József 1917. szeptember 18-án, vasutas (sín- és váltókezelő) család harmadik gyermekeként látta meg a napvilágot Szombathelyen. Már fiatalon a teniszpályák közelébe került, mint labdaszedő, majd tehetségét felfedező Dr. Fernádi Ferencnek köszönhetően pályafutását szülővárosában a Szombathelyi SE-ben kezdte. Ezt követően Pestre költözve a Budai Torna Egyletben, majd később (1946-48 között) az Eötvös Lóránd által alapított Budapesti Egyetemi Atlétikai Club-ban, később a Vasasba igazolt.
1938 július 6-án Budapesten a wimbledoni bajnoki cím megszerzését követően, az európai turnén lévő Don Budge és az akkor még ismeretlennek számító 20 éves magyar tehetség, Asbóth József egy bemutató mérkőzés keretében mérkőzött egymással. Asbóth 6-1 8-6 3-0-ás vezetésénél az amerikai világelső feladta a további küzdelmet. A történeti hűség kedvéért, az élete formájában lévő Budge, aki 1937 Wimbledon és 1938 USA bajnokság között zsinórban 6 Grand Slam tornát nyert meg (mai napig rekord!), illetve 1938-ban a tenisz történetében először megnyerte mind a négy Grand Slam tornát egy naptári évben. Nos ezt a csúcsformában lévő Budge-ot látta vendégül a Magyar Tenisz Szövetség két bemutatómeccs erejéig Budapesten.
Asbóth legendás Grand Slam-győzelmét az 1947-es párizsi Roland Garroson bemutatott menetelése jelentette.
Címét sajnos nem tudta megvédeni, ugyanis édesanyja halála, valamint a Magyarországon időközben hatalomra jutó kommunista hatalom beárnyékolta pályafutása hátralevő részét.
A kommunista rezsimnek nem tetszett, hogy Asbóth külföldi versenyekre jár. Rákosiéknak annyira szemet szúrt Asbóth pályafutása, hogy V. Gusztáv svéd királynak kellett személyes garanciát vállalnia a magyar kormány felé, hogy Asbóth visszatér a hazájába és nem emigrál külföldre.
Asbóth teljes, politika által megtépázott életútját ide kattintva tudja elolvasni.
Nyitókép: MTI / Petrovics László