Ez történik az emberrel 8000 méter felett

Mit nevezünk extrém tengerszint feletti magasságnak, és hogyan reagál rá az emberi szervezet?

Nem érdemes magassági kategóriákat felállítani, de lényeges, hogy a tengerszint feletti magassággal arányosan exponenciálisan csökken a légkör nyomása. Például az Everest tetején akár negyedannyi is lehet a légnyomás, mint a tengerszint közelében. Ez azt jelenti, hogy mivel a gázok nyomáscsökkenés hatására kiterjednek, adott térfogatú levegőben egyre kevesebb oxigénmolekula található meg. Tehát az oxigén aránya szinte egyezik a tengerszinten mérttel, de a levegő „ritkább”. Ennek eredményeként a szervezet oxigénellátottsága csökken, amire a test többféleképpen reagál. Vannak rövid távú adaptációk, pl. a vér besűrűsödik, vagy megemelkedik a pulzus. Hosszú távon megnövekszik a vörösvérsejtek száma és akár generációkon is átívelő változások is megfigyelhetőek.

Az emberi szervezet ugyanis oxigénhiány esetén először a test „magja” felé, a létfontosságú szervek felé növeli a keringés intenzitását, míg a perifériákon, például a végtagokban csökkenti, azaz itt kevesebb hő termelődik, és nő a fagyás veszélye. Nagyon jó hegymászó-öltözékek léteznek, de mivel az öltözetek nagy része passzív, ezért csak azt a hőt tudja megtartani, amit a szervezet megtermel. Van persze kémiai alapon működő aktív, melegítő ruházat is, de ezeknek is oxigénre van szüksége a működéshez. Ezért hiába van fent olyan hőmérséklet, amit a tengerszinten egy meleg ruházatban még elvisel az ember, az oxigénhiány miatt sokkal veszélyesebb.

Emellett légnyomáscsökkenés hatására a sejtek közötti térbe folyadék kerülhet, amit ödémásodásnak nevezünk. Ez a test különböző részein más-más eredménnyel jár, de két helyen okozhat nagyon komoly problémákat. A tüdőben például drasztikusan csökkenti a légzőfelületet, ami tovább nehezíti a légcserét.

Előfordulhat például, hogy 5 perce próbálkozik valamivel – például becipzározni a kabátot – de ez nem tűnik fel az embernek. Ilyenkor jó, ha az embernek van egy társa, aki ezt észreveszi.

Mit lehet ez ellen tenni?

Egy átmeneti gyógyítás lehetséges, például az úgynevezett DEX-injekció (dexametazon), ezt mi is használtuk az egyik expedíciónkon egy társunknál, aki ennek köszönhetően tudott megmenekülni. De az emberi szervezetet természetesen edzeni is lehet, felkészíteni arra, hogy hosszabb-rövidebb ideig károsodás nélkül viselje el ezt a környezetet. Ez az úgynevezett akklimatizáció. Ez olyan, mint bármilyen egyéb edzés, azaz a testet kitesszük egy ingernek, amelyre válaszreakció érkezik, és az inger erejét fokozatosan emelve a reakció is egyre erősebb lesz. Gyakorlatban úgy néz ki, hogy a mászó oxigénhiányos környezetnek teszi ki a szervezetét, aminek hatására több válaszreakciót is adhat a teste. A legegyszerűbb az, hogy

(a hemoglobin felel a vérben az oxigén megkötéséért és szállításáért), de ez hosszútávon nem fenntartható.  De hosszútávú adaptáció is létrejöhet, amely többféle változást is jelenthet. Például előfordul, hogy az ember vázizomzatában új hajszálerek, kapillárisok jönnek létre, vagy az, hogy megnő a sejtekben az energiatermelésért felelős mitokondriumok száma. Az akklimatizáció lényege, hogy a terhelés legyen akkora, hogy kiváltsa a szervezet válaszát, de ne legyen olyan nagy, hogy a szervezet leépülését okozza.

Hogyan lehet ezt elérni?

Erre való a hosszú távú alkalmazkodás. A szervezetet nem egyszerre, hanem szép lassan, fokozatosan kell terhelni. A folyamat természetesen emberenként eltérő időt vehet igénybe, de

Persze van olyan, akinek már négy hét alatt alkalmazkodik a szervezete. Általában, aki a tengerszinthez közel nagy állóképességgel rendelkezik, az nagy magasságban is jól reagál a változásra, de van olyan, hogy valakinek a szervezete egyáltalán nem képes alkalmazkodni a nagy magassághoz. De legyen bármilyen erős valakinek a szervezete, alkalmazkodás nélkül nagy magasságban csak nagyon-nagyon rövid ideig tudna túlélni.

Mennyi ideig képes oxigénpalack nélkül túlélni egy nagy magassághoz alkalmazkodott ember?

Ez nagyon egyénfüggő. Nagy magasságban az oxigénhiányt szaporább levegővétellel igyekszik kompenzálni az emberi test. De ez rendkívül fárasztó, és

A folyadékvesztés pedig nagyon rontja a sportteljesítményt. Ezen kívül  táplálékkiegészítőkkel, pl. energia „zselékkel” lehet segíteni, hogy az megfelelő energiát bevigyük a szervezetbe. Tehát, az hogy ki meddig képes elviselni az extrém hipoxiát (oxigénhiányt) ez nagyon egyéni, az adott ember szervezetének, állapotának, adottságainak függvénye. A gázcsere egyik része passzív folyamat, ezért a nagyobb nyomástól a kisebb felé tud hatékonyan működni. Ezért nagyon nem mindegy, hogy milyen a külső nyomás, ami az időjárástól is függhet. Az Everest tetején lehet 220 vagy 240 higanymilliméter, de ez a tíz százalék különbség nagyon sokat jelent, a kisebb nyomás esetén jóval nehezebb a légzés. De több komponenstől függ, hogy ki mennyi ideig képes elviselni az ilyen magasságot. Előfordult, hogy egy nyolcvanas évekbeli K2-n egy expedíción többen több napig nem tudtak lejjebb menni nagy magasságból, és ott azok élték túl, akik nagyobb testűek voltak. Biztosan vannak egész extrém képességek is, ezért nem lehet általánosan kijelenteni, hogy meddig tud nagy magasságban életben maradni az ember.

A nagy magasságokban, például az Andokban élő emberek vagy épp a serpák szervezete hosszú távon is alkalmazkodik a nagy magassághoz?

Igen, de érdekes, hogy a két különböző területen élő népcsoport szervezete nem ugyanúgy alkalmazkodott a nagy magassághoz. Lényeges, hogy az ember olyan tengerszint feletti magasságokig telepszik meg, ahol még lehet állatot tartani, vagy növényeket termeszteni. Ez nagyjából négyezer méter körül lehet. Persze léteznek kivételes helyzetek, például Dél-Amerikában volt, hogy emberek több hónapot töltöttek hatezer méter körüli tengerszint feletti magasságban, rézbányákban, de ilyen magasságban nem élnek emberek, hiszen nincs is értelme letelepedni. Az emberi szervezetben vannak építő és lebontó folyamatok. Hüvelykujjszabály szerint ötezer-ötszáz méter felett az utóbbiak kerülnek túlsúlyba, és

Ezért van ennél alacsonyabban az alaptábor, és ezért kell az akklimatizáció közben mindig visszatérni, mert itt tud regenerálódni a szervezet. A tudomány jelenlegi állása szerint az emberi szervezet legfeljebb kilencezer méteres magasságot képes elviselni. Érdekes, hogy a Földön a legmagasabb hegy szinte pontosan ekkora.

Mely magasság feletti részt nevezik halálzónának, és miért?

A név magáért beszél,

Természetesen ez is egyéni, de nagyjából 7500-8000 méternél kezdődik. Mivel összesen tizennégy nyolcezernél magasabb hegy van a földön, viszonylag kevés ember fordul meg ebben a régióban. Mivel a légnyomás itt felfelé exponenciálisan növekszik. 8500 méter felett már nehézkessé válik akár a beszéd is.  Ennél magasabban csak négy hegy van, de azt, hogy innen még több száz métert kell felfelé menni, azt csak az Everesten lehet megélni.