A férfi öttusa válogatott szövetségi kapitánya, a kétszeres olimpiai bajnok Martinek János az idén bevezetett úgynevezett „kilencvenperces öttusa” szabályrendszerében is hatalmas sikereket elérő magyar versenyzők és szakemberek alkalmazkodási képességeit dicsérte az elmúlt hónapok világversenyein szerzett 15 magyar érem után.
A férfi öttusa válogatott szövetségi kapitánya, a kétszeres olimpiai bajnok Martinek János maga is elszorult szívvel nézte a folyamatot, ahogy a lovaglást egy idei döntéssel végérvényesen „kiirták” vagy helyesebben kiírtották a tusák közül a döntéshozók. Azt is nehezen viselte, ahogy a NOB színfalak mögötti nyomására reagálva folyamatosan szabják-varrják az öttusa szabályait lassan a felismerhetetlenségig torzítva a klasszikus összetett sportágat. Idénre az úgynevezett „kilencvenperces öttusát” vezette be a Nemzetközi Öttusa Szövetség, a UIPM (Union Internationale de Pentathlon Moderne), amely hatalmas alkalmazkodó képességet igényelt versenyzőtől és edzőtől egyaránt, de
a magyar szakember szerint „akárhogy is szabják-varrják az öttusát, a magyarok mindig a világ legjobbjai között lesznek”.
Ugyanis évek óta ütik-vágják a couberteni-idők óta klasszikusnak számító magyar sikersportágat, az öttusát a UIPM vezetői.
Mint ismeretes, a 2024-es olimpiai évet követően a lovaglást az úgynevezett obstacle run-ra, vagyis akadályfutásra cserélik, s idén is már kilencven percesre zsugorították a korábbiakban egy naposként ismert öttusaverseny döntőit. Mégis:
„Nagyon nagy feladatot jelentett alkalmazkodni az úgynevezett kilencvenperces versenyhez, mert az egyébként jó kondícióban lévő versenyzőknek még nagyobb erőnlétre kellett szert tenniük, hogy bírják az egymást szinte rohamtempóban követő versenyszámokat” – mondja a kapitány.
És valóban: nem csak fizikai kihívásokat jelentett a „labdarúgó mérkőzés” hosszúságúra zsugorított verseny, hanem az edzők és a versenyzőket kísérő szakemberek összehangolt koordinációját is igényelte a felkészülés, hiszen a versenyszámok közötti „átöltözés” rövidsége és praktikussága is segítheti vagy hátráltathatja a versenyzőt. Ennek részleteire már Dr. Tibolya Péter, az idén egyéni világbajnoki ezüstöt és csapat bronzot és Eb egyéni bronzot és csapatezüstöt szerző Gulyás Michellet és a vébé egyéni bronzérmet és Eb egyéni ezüstöt, valamint csapataranyat szerző Szép Balázst felkészítő UTE koordináló edzője tért ki alaposabban, aki elmondta a Mandinernek, hogy meg kellett tanulni rohamtempóban „felöltöztetni” a versenyzőket két versenyszám között.
"Néha úgy nézek ki, mint egy karácsonyfa mindenféle szatyrokkal és táskákkal a vállamon, amiben a következő, vagy éppen a levetett vizes felszerelés van.
A hosszúhajú női versenyzők vizes hajukra veszik fel a vívósisakot, és persze a lazaság az öltözetben nem megengedhető, mert a vívás egy veszélyes sport. Szóval, akkora összehangoltságot és odafigyelést igényel még ez is a kilencvenperces öttusában, amire sosem gondoltunk volna” – mondja a korábbi csapatvilágbajnok szakosztályvezető.
ezért zsugorították össze a 2024 év végéig még lovaglással együtt rendezett versenyeket ilyen rövidségűre, azzal az aprósággal nem foglalkozva, hogy itt (a laser-run persze lövészet és futás együtt) öt sportág versenyszámait teljesíti a versenyző, s közben át-átöltözik a sportágspecifikus öltözetekbe.
Még a szakmában járatos embereknek is eltarthatott egy darabig, amíg az idei új rendezési szabályokat elsajátították, de a szövetségi kapitány és Tibolya Péter igyekeztek egyszerűen elmagyarázni, hogy az olvasók is megértsék miképp születnek a mai öttusa szabályok szerinti bajnokok a nemzetközi versenyeken.
„A versenyek kieséses rendszerben több napra nyúlnak, a selejtező az első napon van, ott nyolcvan-kilencven versenyző indul a selejtezőben és abból lesz egy 36-os mezőny. Másnap ők körvíváson vesznek részt, amikor is mindenki vív mindenkivel és az ottani sorrend alapján ezt a vívópontszámot utána viszik magukkal, majd a harmadik napon jön egy kilencven perces öttusa már az elődöntőben, ahol a nyitó úszást követi egy bónuszvívás – itt a leggyengébb vív az eggyel előtte állóval és győzelem esetén bekapcsolódik a még eggyel előtte végző vívó, és így tovább –, de persze itt is minden győzelemért két pont jár. Utána jön a többi versenyszám, majd kialakul a legjobb 18, vagyis a döntő mezőnye, ahol ez a kilencvenperces éles verseny dönt az érmekről" – magyarázza Tibolya Péter.
Arra a kérdésre, hogy miképp sikerült viszonylag hamar és láthatóan igen sikeresen átállni erre a versenyformára, Martinek kapitány ebben látja a magyarázatot:
Tibolya Péter a klubokban folyó komoly szakmai munkát emelte ki. „Úgy látom, hogy sok értékes műhely van, és a klubokban nagyon komoly szakmai munka folyik, ebből tud építkezni a válogatott is. Mi például Gulyás Michellékkel és Szép Balázzsal egyelőre csak
tekintettel arra, hogy a versenyzőnk amúgy egyetemisták is, akik komolyan veszik a tanulmányaikat.
Martinek Jániosnak a 2024 után megváltozó új tusára való átállásra is van szakmai terve: „Amikor 2017-ben átvettem a válogatottat, akkor Marosi Ádám mellett Demeter Bencének és Kasza Robinak szinte szabadkártyát kellett adnom a világversenyekre, annyira nem volt mögöttük utánpótlás. Mára Bőhm Csaba, Szép Balázs mellett olyan ígéretes utánpótlás generáció érkezik mögöttük, hogy belső verseny van a legjobb helyezésekért. Mára 6-8 emberből tudok válogatni és noha most még az olimpiára koncentrálunk és a lovaglással foglalkozunk az olimpiai felkészülést illetően, a fiatalabbak már elkezdték a kivezetendő lovaglás helyén azt a gyógytornát és speciális izomfejlesztést, amely majd ehhez a leginkább Ninja Warrior-típusú akadályversenyhez szükséges lesz. Vagyis a felkar, a tricepsz és a bicepsz illetve a saját testsúlyos gyakorlatok hangsúlyozása vezethet el ahhoz, hogy az új tusában is jók legyünk 2024 után.
Azt szeretnénk, ha ez a búcsú vébé itthon lenne, hazai közönség előtt, és az sem titok, hogy ezt követően is minden évben fogunk legalább egy lovasszámmal zajló öttusa versenyt rendezni, a hagyományok megőrzése érdekében.
A nyitóképen: A győztes Bereczki Richárd (k), az ezüstérmes Szép Balázs (b) és a bronzérmes ukrán Makszim Aharusev (j) a székesfehérvári öttusa Európa-bajnokság férfi döntője eredményhirdetésén a Bregyó Közi Regionális Atlétikai Központban 2022. szeptember 18-án.MTI/Bodnár Boglárka
Az öttusázók távozóban lévő szövetségi kapitánya állítja, nem ő nem akarta kivinni a nyári játékokra a későbbi aranyérmest. El is meséli, mi állt a háttérben, és milyen új sportág felé kacsintgat...
A lovaglást váltó versenyszámot még ki sem próbálta párizsi aranyérmesünk.
Gulyás Michelle mostantól rendőr főhadnagy!
Az egyéni öttusázók közt aranyérmet nyert sportoló „civilben” rendőrhadnagyként dolgozik.
Újdonsült olimpiai bajnok öttusázónk a Telexnek adott interjúban mesélt érzéseiről és arról, hogy az elmúlt év nehézségeinek fényében még szebben csillog az aranyérem.
A felhasználók nem győznek köszönetet mondani a szervezőknek és a beszélgetésben résztvevőknek, hogy mertek vitázni Európa békéjéről.
