Szerepeltek továbbá a versenyt meghatározó trikók: az összetettért járó ikonikus rózsaszín, a pontverseny ciklámenje, a hegyek azúrja és a fiatalok fehérje. És tánc, zászlók, mosolygás, kiskoncert – semmi meglepetés, de videónak mindig jól állnak:
Valter Ati tanácsát („Élvezzük!”) már a sportteljesítmény nélküli napon is meg lehetett fogadni. A színpadról levezető folyosónál állók közvetlen közelről vehették szemügyre a bukósisakszíj fehér csíkjait a versenyzők napi 6-8 edzésórán át napsütötte arcán. Frissen borotválva, mosolygósan és jóltápláltan lehetett látni a férfiakat, akiket kizárólag csatakosan, égő lábaikkal tusakodva, az eléhezés határán szoktunk mi, akik nem az alpesi, Andok-béli, pireneusi vagy tengerparti edzőfalvaik konyháján főzünk rájuk.