Elkészült a hároméves bérmegállapodás: csütörtökön kiderülhet, mennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum 2027-ig
A Mandiner úgy tudja, meglesz az átlagos 12 százalékos minimálbér-emelés, de a részletekre csak holnap derül fény.
A Hydro Fehérvár AV 19 a történelmi mérkőzésén drámai körülmények között szenvedett vereséget. Az osztrák bázisú nemzetközi bajnokság döntősorozatának első találkozója nem hozott színvonalas hokit, ám örökre emlékezetes csatát igen! A meccs 1 óra és 15 perccel korábban kezdődött, mint a nap két foci Bajnokok Ligája csatája, és szűk negyedórával tovább tartott, 11 óra után született meg a mindent eldöntő gól. És ez még csak a kezdet volt!
Ha a „hirtelen halál” első felvonásában nem Sarauer száll be a salzburgi kapuba, hanem a korong, akkor a Hydro Fehérvár AV19 győzelemmel kezdi az ICEHL („lánykori nevén”: EBEL) döntősorozatát. Ellenben ha egy mondat elejére nem is illik „ha” szócskát tenni, de lehet, a sportban nincs „ha”.
Csak a tény:
Szerencsére messze még a vége!
Ezt tudták a játékosok is, amikor kedd este háromnegyed nyolckor a játékvezető leejtette a pakkot Mozart városában, Salzburgban. Ezzel minden párhuzam meg is szűnt a kiváló zeneszerző, és a pakkot kergető művészek között.
Igaz, nem estek egymásnak a csapatok, és ez még viszonylag enyhe megállapítás a találkozó első három harmadával kapcsolatban. Ám az vesse az első követ a küzdőkre, aki a helyükben egy esetleg hétmeccses széria első találkozóján mindent kiadott volna magából. Viszont így jó hosszúra nyúlt az „első randevú”.
Pedig a nyitó harmadban jött egy gyors gólváltás, és ez előre vetítette egy gólgazdag találkozó képet. Két teljesen egyforma találatot láttunk az első bő 10 percben. A támadócsapat a kapu mögé vitt koronggal idegesítette a védekezőt, majd az ott járó játékos visszatette azt, és a szemből érkező bevágta. Így juttatta vezetéshez a Salzburgot Lebler a 8. percben, és
A „durr bele” után belesimult a mérkőzés az első randevúk ismerkedési hangulatába. Ne mutassuk meg a rossz oldalunkat, és a másik negatív pontjaira sem illik még lecsapni!
Daráltak a felek becsülettel, mert a liga két legjobbja találkozott, de a nagy mutatványokat későbbre halasztották. Ám ez a randi addig nem érhetett véget, míg valaki nem lett nagyon elégedett.
Ilyenek ezek a rájátszás mérkőzések a hokiban a világ minden részén. Ha 1-1 az állás 60 perc után, akkor
Sudden Death, vagyis hirtelen halál, így nevezték el az amerikaiak az etalonnak számító bajnokságban, az NHL-ben az ilyen típusú hosszabbítást. A kifejezés durva, de fedi a valóságot. Valamelyik küzdő fél „hirtelen hal”.
Itt még óvatosabbak lettek a játékosok. Míg a már említett NHL-ben ilyenkor mindenki hős akar lenni, addig Salzburgban mindenki el akarta kerülni, hogy bűnbak legyen. Korizgattak a fiúk, néha lőttek, mert mégis abból születik a gól, de a „biztonsági igazgatók” azért figyeltek a rendre. A negyedik harmad (micsoda képzavar!) elején a hazaiak voltak picit aktívabbak, egyszer a magyarok kapusának, Rasmus Tirronennek a vállával kellett védenie – ha fiatalabb korában elcsal néhány kondiedzést, akkor már ekkor eldől a meccs.
Nem dőlt el, és ez lett a jel a (fel)támadásra! Ekkor történt a már említett eset: Terbocs passza után Sarauer helyzetbe került, de ő ment a kapuba, nem a korong. A hosszabbítás 11. percében viszont már a korong is bekerült a salzburgi ketrecbe, de előbb Hári János repült oda, és ezért a játékvezetők nem ítéltek gólt. Becsületükre legyen mondva visszanézték a jelenetet, de sajnos el kell ismerni, hogy igazuk volt. Viszont lendületben maradt a Volán. A 13. percben Sarauer
Majd néhány másodperccel később a magyar csapat játékosa, Fournier az összes sportot tekintve az egyik legbutább szabály áldozata lett: úgy ütötte ki a korongot a pályáról, hogy az fél centivel a nézőket védő plexi fölött ment ki, ezért 2 perces büntetést kapott. Szerencsére nem lett áldozata a Volán ennek az ostoba szabálynak, és nem került a kapujába a korong, így egymást követő három harmadban, vagyis egy óra tiszta játékidő alatt nem láttunk gólt.
Az ötödik harmadban a szabályok szerint az 5-5 mezőnyjátékos helyett már csak 3-3 lehetett a jégen. Ez egy egészen más játék! Lehet vitatkozni azon, hogy jó ez, vagy sem, de felesleges: ilyen a bajnoki kiírás, ilyen formában kell játszani!
Négy perc 56 másodpercig tartott ez a furcsa játék, ekkor a salzburgi Wukovits jobbról beadta a korongot a kapuval szemben érkező Leonhardtnak, aki a jobb felsőbe varrta azt. 2-1-re nyert a hazai gárda...
Nem öröm, de ne feledjük, hogy az elődöntőt is hirtelen halálban elszenvedett ausztriai vereséggel kezdte a Volán, és mégis itt van a döntőben. Története során először.
Egyenlítési lehetőség csütörtökön Székesfehérváron.
A nyitóképen: Paul Huber (Salzburg) és Joshua Atkinson (Volan) harcol egymással. Ez még csak az első találkozásuk volt a döntőben.
©Gepa/RedBull