Szöllősi György írása a Mandiner hetilapban.
Miután hazahoztam Tallai Gábor és Futaki Attila új Puskás-képregényét, némileg meglepve láttam viszont még aznap Rozi lányom kezében. „Belelapoztál?” – kérdeztem nehezen leplezett meghatottsággal, mire ő egy tízéves nagyképűségével azt válaszolta: „Elolvastam.” Volt ugyan, amit nem értett, valamiért mégiscsak beszippantotta a történet, a rajz, a Puskás-legenda. Na ja, a Puskás-musical dalait is kívülről fújja, és általános tapasztalatom, hogy az ő korosztálya sokkal inkább „képben” van Puskásék történetét illetően, mint azon középgenerációk képviselői, akik játszani már nem látták az ötvenes évek magyar világsztárjait, fiatalkorukban pedig tabutémának számított a Rákosi-érában túlpörgetett meg az emigránsok miatt is kellemetlenné vált Aranycsapat-sztori.
Éppen a fenti példák – a képregény, a musical – igazolják azonban, hogy a Puskás-legenda végképp kiszabadult az aktuális érdekek, hivatalos narratívák szorításából, egyszerűen olyan örök érvényű hősköltemény, amely az eposzok szabályai szerint tökéletesen „működik” jó fél évszázaddal az események ideje után, sőt a minden értéket megkérdőjelező, feje tetejére állt világunkban is. Ráadásul a futball ma még népszerűbb, a Real Madrid szintén, a világbajnokság pedig nagyobb show, mint valaha, és a legnagyobb dicsőség a góllövőké. Senkinek nem kell hát magyarázni, mit jelentett Puskásnak csapatkapitányként vb-döntőt játszani, majd lenullázódni, és a megaláztatásokon, történelmi és magánéleti kríziseken, eltiltáson, betegségen felülkerekedve a száműzetésben a világ legjobb klubjával a csúcsra visszatérni.
Ha Hollywoodban írták volna, valószerűtlenül sablonos lenne a sztori. De az élet írta, és mind többen csodálkoznak rá, hogy miközben Magyarországot, a magyarságot a huszadik század nagy vesztesének szoktuk tekinteni, van itt egy világraszóló magyar sikertörténet. Trianon, a holokauszt, a gulág és ötvenhat szívszaggató drámájának árnyékában is megmutatták magukat magyar géniuszok: a művészet, a tudomány, a sport nagyságai Bartók Bélától Szent-Györgyi Alberten át Puskás Öcsiig, s műfajánál fogva utóbbi az, aki a szó valódi értelmében világsztár lett akkor, amikor a magyarokat inkább sajnálták, mint ünnepelték. A rapszodikus és kegyetlen huszadik század végeztével azonban a történelmi távlat lassan a helyükre rendezi a dolgokat, és mi büszkén húzzuk ki magunkat, amikor Emilio Butragueño a madridi Puskás utca avatásán – két hete történt – kijelenti: „Puskás neve a siker szinonimája Madridban.” Ezek fontos visszaigazolások azért is, hogy véletlenül se bizonytalanítson el bennünket, amikor itthon gyakran halljuk: „Ugyan, túl van tolva ez a puskásozás, miért kell még mindig vele foglalkozni?”
Nos, nem még mindig, hanem egyre inkább.
Ő ugyanis mára lett klasszikus, a klasszikusok pedig örök érvényűek. Szintén friss, májusi hír, hogy Milánóban két olasz alkotó, Gianfelice Facchetti és Fabio Zulli írt és állított színpadra egy Puskásról szóló darabot, az angolszász világban is a magyar, „kávéházi” futballkultúra és Puskásék iránti nosztalgia söpör végig. Ez utóbbi főként Jonathan Wilsonnak, korunk legdivatosabb futballszakírójának a munkássága, valamint a Guttmann Bélát, Egri-Erbstein Ernőt, Kürschner Izidort a közelmúltban felfedező és bemutató könyvek nyomán.
Ha ehhez még hozzávesszük, hogy Puskás teljes jogú tagja a manapság a leginkább hologramos focis kártyákon és videójátékokban testet öltő szuperelitklubnak Pelével, Messivel, Matthäusszal és a legnagyobbakkal együtt, vagyis a közelmúltban negyvenhat országban gyűjtötték a srácok az őrülten népszerű Panini-albumok Puskás-kártyáit, és a FIFA-játék legújabb, 2021-es verziójának szenzációja a három szuperértékes Puskás-kártya, akkor nem meglepő, hogy a legfiatalabbak is áhítattal és érdeklődéssel lapoznak bele a képregénybe. De hogy végig is olvassák, az már nemcsak a legendás Öcsi, hanem leginkább Futaki Attila és Tallai Gábor érdeme...
A szerző a Nemzeti Sport főszerkesztője.
Nyitókép: Gettyimages / Hulton Archive / Keystone
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
A 2030-as tornát Spanyolország, Portugália és Marokkó rendezi közösen, míg 2034-ben a Közel-Keleten lesz a világ szeme.
Százharminc vádpontot fogalmaztak meg a Manchester City ellen az utóbbi idők egyik legnagyobb sportperében, most mégis rangadót játszik a Bajnokok Ligájában.
Nem a két csapat játéka láttán zokogott a 49 éves Alessandro Giallatini, akit alig tudtak megvigasztalni.
Arne Slot, a Liverpool vezetőedzője csapata hibáinak felsorolásával töltötte a Girona elleni keddi Bajnokok Ligája meccs utáni sajtótájékoztatót.
Az angol beteg című film magyar főhősének valódi élete lenyűgöző, interaktív albumot ihletett: tartalmában és esztétikájában is méltó ajándék kerülhet a karácsonyfák alá.
Minden nap délután kettőkor és ötkor nyitják meg a vásárlási lehetőséget.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
