Ötletből érték – a kreativitás a gazdasági növekedés motorja (X)

A magyar elme mindig is képes volt az újításra, kreativitásra és értékteremtésre. Ahhoz, hogy e tudásból érték és kézzelfogható eredmény jöjjön létre, stabil alapokra és keretrendszerre van szükség. Ezt biztosítja a jövőre 130. évfordulóját ünneplő Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH), amely küldetése lényegében nem változott: ötletekből értéket teremteni, támogatni és oltalmazni a magyar szellemi tulajdont, segíteni, hogy a tudás haszonná váljon nemcsak a feltalálók, kutatók, kreatív szakemberek, de a nemzetgazdaság előnyére is.

Kreativitásból érték: így formálja a gazdaságot az alkotóerő

A WIPO Global Innovation Index szerint Magyarország a világ 36. leginnovatívabb országa volt 2025-ben 140 közül. Az iparjogvédelmi mutatókban előrelépés történt – különösen a formatervezésiminta-oltalmi és a nemzetközi szabadalmi bejelentések terén –, erősödött a védjegybejelentések száma és a kreatív ipar teljesítménye is. A növekedés mögött tudatosabb innovációs szemlélet áll: a hazai feltalálók, egyetemek és vállalkozások egyre aktívabban élnek az oltalomszerzés lehetőségeivel, miközben a kutatás-fejlesztés, a piaci innováció és a humán tőke területén is érezhetően nőtt a teljesítmény.

„A magyar gazdaság versenyképessége ma azon múlik, mennyire tudjuk a szellemi tulajdont piaci termékké alakítani. A szellemitulajdon-védelem teremtheti meg azt a keretrendszert, amely biztosítja, hogy az ötletből gazdasági érték, majd ebből fenntartható gazdasági növekedés legyen” – mondja Farkas Szabolcs, az SZTNH elnöke.

Adatok támasztják alá, hogy megéri IP-oltalmakat szerezni

Az EUIPO (Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala) 2025-ös kutatása szerint azok a vállalatok, amelyek rendelkeznek szellemi tulajdonjogokkal, átlagosan 23,8 százalékkal több bevételt termelnek alkalmazottanként, és 22 százalékkal magasabb bért fizetnek, mint azok, amelyek nem rendelkeznek oltalmakkal. Ugyanakkor az európai kis- és középvállalkozások mindössze 9 százaléka él az IP (szellemi tulajdon) védelem eszközeivel. Magyarországon ez az arány mindössze kb. 4 százalék. „Az SZTNH feladata, hogy mindenki számára elérhetővé tegye azokat az eszközöket és szolgáltatásokat, amelyek révén az egyéni kreativitásból a jogi oltalmazás eszközeivel valódi gazdasági érték születhet. Hiszek abban, hogy a magyar innováció jövője az együttműködésben, a tudásban és a szellemi tulajdon tudatos kezelésében és hasznosításában rejlik” – teszi hozzá Farkas Szabolcs, az SZTNH elnöke.

A szellemi tulajdon menedzselésének előnye konkrét számokban is megmutatkozik: 2007 és 2023 között az európai magántőke- és kockázatitőke-szektor 809 milliárd eurót fektetett be 56 ezer uniós vállalatba. A befektetések 20%-a szabadalommal, 40%-a védjeggyel rendelkező, 15%-a pedig komplex IP-portfólióval bíró vállalatokhoz került. A piac tehát értékeli az immateriális javak – közöttük a szellemi tulajdonvédelmi jogok – meglétét és tudatos kezelését már a kezdő vállalkozások esetében is.

Ötletből érték, értékből jövő

Az SZTNH 130 éves tapasztalatra épít, ugyanakkor lépést tart a technológiai fejlődéssel. „Patinás múlt, ugyanakkor jövőbe tekintés és modern működés jellemez minket” – fogalmaz Farkas Szabolcs, a hivatal elnöke. „A hivatal működését optimalizáljuk, a folyamatokat digitalizáljuk és hatékonyabbá tesszük, ez a jövőnk záloga. A különböző iparjogvédelmi bejelentések elektronikus úton is intézhetők, az adatszolgáltatás egy része már blockchain alapú, különös figyelmet fordítunk az információbiztonságra, a weboldalunkat pedig most újítottuk meg az érdeklődők és ügyfelek igényeit szem előtt tartva. Figyeljük a nemzetközi trendeket és azokat igyekszünk alakítani is. Egy ilyen komplex, a szellemitulajdon-védelem teljes spektrumát kezelő intézménynek képesnek kell lennie a folyamatos megújulásra.”

A hivatal a világ legelismertebb IP együttműködési rendszereinek – többek között a Patent Prosecution Highway-nek (PPH) – is tagja, amely révén egy magyar szabadalmi bejelentés alapján közel 30 országban – Japántól az Egyesült Államokig – gyorsabban és hatékonyabban nyílik lehetőség a szabadalmi oltalom megszerzésére.

Az SZTNH jövőre ünnepli fennállásának 130. évét, és ezzel Európa legrégebbi, folyamatosan működő szellemitulajdon-védelmi hivatalai közé tartozik. Az elmúlt évtizedekben aktív nemzetközi együttműködéseket épített ki az európai- és világszervezetekkel, valamint más országok hivatalaival és a magyar innovációs ökoszisztéma szereplőivel, például az egyetemekkel egyaránt. Legutóbb a Budapesti Corvinus Egyetemmel és a WIPO-val (Szellemi Tulajdon Világszervezete) írt alá megállapodást egy közös IP menedzsment mesterszak indításáról 2026-ban, amely a nemzetközi és hazai fiatal szakemberek képzését szolgálja, akik ezáltal képessé válhatnak az innovációs értéklánc és ezen belül az IP menedzselésére a kutatási eredményektől a piaci hasznosításig.

A hivatal célja, hogy a magyar vállalkozások, kutatók és feltalálók felismerjék: az IP nemcsak monopoljogot ad, amely védelmet jelent a másolás ellen, hanem gazdasági előnyhöz is juttat. A magyar kreativitás és szellemi tőke mindig is jövőbe mutatónak számított. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala azon dolgozik, hogy ezek az értékek biztonságban maradjanak, és globálisan is láthatóvá váljanak.

X

Nyitókép: Az egyik leghíresebb magyar találmányként számon tartott Gömböc, amely a magyar tudományos és kreatív örökséget jelképezi
(Forrás: BALINT PORNECZY / AFP)