Az SZTNH jövőre ünnepli fennállásának 130. évét, és ezzel Európa legrégebbi, folyamatosan működő szellemitulajdon-védelmi hivatalai közé tartozik.
A magyar elme mindig is képes volt az újításra, kreativitásra és értékteremtésre. Ahhoz, hogy e tudásból érték és kézzelfogható eredmény jöjjön létre, stabil alapokra és keretrendszerre van szükség. Ezt biztosítja a jövőre 130. évfordulóját ünneplő Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH), amely küldetése lényegében nem változott: ötletekből értéket teremteni, támogatni és oltalmazni a magyar szellemi tulajdont, segíteni, hogy a tudás haszonná váljon nemcsak a feltalálók, kutatók, kreatív szakemberek, de a nemzetgazdaság előnyére is.
A WIPO Global Innovation Index szerint Magyarország a világ 36. leginnovatívabb országa volt 2025-ben 140 közül. Az iparjogvédelmi mutatókban előrelépés történt – különösen a formatervezésiminta-oltalmi és a nemzetközi szabadalmi bejelentések terén –, erősödött a védjegybejelentések száma és a kreatív ipar teljesítménye is. A növekedés mögött tudatosabb innovációs szemlélet áll: a hazai feltalálók, egyetemek és vállalkozások egyre aktívabban élnek az oltalomszerzés lehetőségeivel, miközben a kutatás-fejlesztés, a piaci innováció és a humán tőke területén is érezhetően nőtt a teljesítmény.
„A magyar gazdaság versenyképessége ma azon múlik, mennyire tudjuk a szellemi tulajdont piaci termékké alakítani. A szellemitulajdon-védelem teremtheti meg azt a keretrendszert, amely biztosítja, hogy az ötletből gazdasági érték, majd ebből fenntartható gazdasági növekedés legyen” – mondja Farkas Szabolcs, az SZTNH elnöke.
Az EUIPO (Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala) 2025-ös kutatása szerint azok a vállalatok, amelyek rendelkeznek szellemi tulajdonjogokkal, átlagosan 23,8 százalékkal több bevételt termelnek alkalmazottanként, és 22 százalékkal magasabb bért fizetnek, mint azok, amelyek nem rendelkeznek oltalmakkal. Ugyanakkor az európai kis- és középvállalkozások mindössze 9 százaléka él az IP (szellemi tulajdon) védelem eszközeivel. Magyarországon ez az arány mindössze kb. 4 százalék. „Az SZTNH feladata, hogy mindenki számára elérhetővé tegye azokat az eszközöket és szolgáltatásokat, amelyek révén az egyéni kreativitásból a jogi oltalmazás eszközeivel valódi gazdasági érték születhet. Hiszek abban, hogy a magyar innováció jövője az együttműködésben, a tudásban és a szellemi tulajdon tudatos kezelésében és hasznosításában rejlik” – teszi hozzá Farkas Szabolcs, az SZTNH elnöke.
A szellemi tulajdon menedzselésének előnye konkrét számokban is megmutatkozik: 2007 és 2023 között az európai magántőke- és kockázatitőke-szektor 809 milliárd eurót fektetett be 56 ezer uniós vállalatba. A befektetések 20%-a szabadalommal, 40%-a védjeggyel rendelkező, 15%-a pedig komplex IP-portfólióval bíró vállalatokhoz került. A piac tehát értékeli az immateriális javak – közöttük a szellemi tulajdonvédelmi jogok – meglétét és tudatos kezelését már a kezdő vállalkozások esetében is.
Az SZTNH 130 éves tapasztalatra épít, ugyanakkor lépést tart a technológiai fejlődéssel. „Patinás múlt, ugyanakkor jövőbe tekintés és modern működés jellemez minket” – fogalmaz Farkas Szabolcs, a hivatal elnöke. „A hivatal működését optimalizáljuk, a folyamatokat digitalizáljuk és hatékonyabbá tesszük, ez a jövőnk záloga. A különböző iparjogvédelmi bejelentések elektronikus úton is intézhetők, az adatszolgáltatás egy része már blockchain alapú, különös figyelmet fordítunk az információbiztonságra, a weboldalunkat pedig most újítottuk meg az érdeklődők és ügyfelek igényeit szem előtt tartva. Figyeljük a nemzetközi trendeket és azokat igyekszünk alakítani is. Egy ilyen komplex, a szellemitulajdon-védelem teljes spektrumát kezelő intézménynek képesnek kell lennie a folyamatos megújulásra.”
A hivatal a világ legelismertebb IP együttműködési rendszereinek – többek között a Patent Prosecution Highway-nek (PPH) – is tagja, amely révén egy magyar szabadalmi bejelentés alapján közel 30 országban – Japántól az Egyesült Államokig – gyorsabban és hatékonyabban nyílik lehetőség a szabadalmi oltalom megszerzésére.
Az SZTNH jövőre ünnepli fennállásának 130. évét, és ezzel Európa legrégebbi, folyamatosan működő szellemitulajdon-védelmi hivatalai közé tartozik. Az elmúlt évtizedekben aktív nemzetközi együttműködéseket épített ki az európai- és világszervezetekkel, valamint más országok hivatalaival és a magyar innovációs ökoszisztéma szereplőivel, például az egyetemekkel egyaránt. Legutóbb a Budapesti Corvinus Egyetemmel és a WIPO-val (Szellemi Tulajdon Világszervezete) írt alá megállapodást egy közös IP menedzsment mesterszak indításáról 2026-ban, amely a nemzetközi és hazai fiatal szakemberek képzését szolgálja, akik ezáltal képessé válhatnak az innovációs értéklánc és ezen belül az IP menedzselésére a kutatási eredményektől a piaci hasznosításig.
A hivatal célja, hogy a magyar vállalkozások, kutatók és feltalálók felismerjék: az IP nemcsak monopoljogot ad, amely védelmet jelent a másolás ellen, hanem gazdasági előnyhöz is juttat. A magyar kreativitás és szellemi tőke mindig is jövőbe mutatónak számított. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala azon dolgozik, hogy ezek az értékek biztonságban maradjanak, és globálisan is láthatóvá váljanak.
X
Nyitókép: Az egyik leghíresebb magyar találmányként számon tartott Gömböc, amely a magyar tudományos és kreatív örökséget jelképezi
(Forrás: BALINT PORNECZY / AFP)
Kína a klímakonferencia után a zöldtechnológia globális vezetőjeként pozicionálja magát, miközben egyre mélyebb függőségi viszonyokat épít ki. Az EU számára ez egyszerre jelent erősödő együttműködési kényszert és növekvő kockázatot.
Karácsony előtt az utolsó autók is legördülnek a gyártósorról.
A pártelnököt a bosszú hajtja, ezért nem zavarja, hogy a balliberális közgazdászok programját akarja pártja megvalósítani.
„A jó szándék, az ilyen kis helyen is elfér” – szögezte le a miniszterelnök.
Történelmi jelentőségű bérnövekedés jöhet.
A közgazdász elmondta, hogy már Magyarország előtt is voltak olyan országok, melyek sikerrel bevezették és jól működően alkalmazzák ezt a típusú többletjuttatást.
Az EU-n belül a legnagyobb infláció mérséklődést többek között Magyarország produkálta, szemben Romániával, vagy Írországgal, ahol az árszínvonal emelkedett.
„Nekünk egy feladatunk van” – mondta a kormányfő.
