Így alakulhat idén a világgazdaság az elemzők szerint (X)

Az EXIM exportspecifikus tényezőkre és várható tendenciákra irányuló szakmai kiadványa, az Export-Őr friss száma szerint a világgazdaság teljesítménye 2023-ban a vártnál ellenállóbbnak bizonyult. Ennek következtében az idei növekedési kilátások összességében felfelé módosultak az elmúlt félévben: a 2023-ban mért 3,2%-os bővülést követően a globális GDP-növekedés 2024-ben is a 3,1-3,2%-os sávban alakulhat. Bár a fejlettebb országokban már számottevően csökkent az áremelkedés mértéke, a globálisan meghatározó jegybankok a monetáris kondíciók lazítását várhatóan az idei év nyarán-őszén kezdhetik majd meg, amennyiben azt a gazdasági adatok és fejlemények is lehetővé teszik.

Bár a magyar gazdaság teljesítménye 2023 egészében 0,9%-kal csökkent, az idei első negyedévben új lendületet vett, ugyanis éves alapon 1,1%-kal nőtt a GDP, elsősorban a piaci szolgáltatások bővülésének eredményeként. 2024-ben a belső kereslet várható felfutásának köszönhetően a hazai GDP-növekedés üteme a 2-3%-os sávban alakulhat, majd 2025-től kezdődően visszatérhet a gazdaság a 4% körüli növekedési pályájára.

2023 során – visszafogott export- és importdinamika mellett – hazánkban a nettó export 4,9 százalékponttal mérsékelte a GDP visszaesését, 2024 első negyedévében pedig 3,1 százalékpontos volt a növekedési hozzájárulása, valamint a tavalyi évet követően a külkereskedelmi egyenleg az idei év elején is érdemi többletet mutatott. Előre tekintve 2024 első felében a kivitelre termelő ipari ágazatok teljesítménye, és így az exportteljesítmény is mérsékelt maradhat a visszafogott külső kereslet következtében. Ezt követően az év második felétől kezdődően az exportpiacok javuló konjunktúrájával párhuzamosan várható az ipari termelés és a kivitel tartós bővülése. 

A magyar gazdaság, valamint az EXIM külgazdasági kitettsége szempontjából releváns exportspecifikus tényezőkre és várható tendenciákra fókuszáló Export-Őr Jelentés hazánk legfontosabb exportpiacainak gazdasági fejleményeit mutatja be, valamint a kiadványban szereplő külgazdasági hőtérkép által a magyar gazdaság fontosabb, exportteljesítményhez kapcsolódó mutatóinak együttes alakulását is szemlélteti. Ezen túlmenően a jelentés az exportőr iránytűvel a külpiaci megjelenést vagy bővülést kereső vállalatokat is támogathatja a potenciális exportpiacaik feltérképezésében. 

Exportőr iránytű a külpiacot kereső vállalatok számára

(Az IMF 2024-re vonatkozó GDP-növekedési prognózisainak és az EXIM országkockázati besorolásainak keresztábrája)

Az eurózónában tavaly elmaradt a várt növekedés

Az eurózóna gazdasága 2023 egészében jelentősen visszafogott gazdasági teljesítményt mutatott. A tavalyi évben 0,4%-os bővülést realizált, elsősorban a gyenge belső kereslet, azon belül pedig különösen a mérsékelt fogyasztási hajlandóság, valamint a szigorú finanszírozási kondíciók következtében. Az idei évben az övezet növekedési dinamikája valamelyest erősödhet, ugyanakkor továbbra is 1% alatt maradhat.

Magyarország legfontosabb külkereskedelmi partnerének számító Németország gazdasági teljesítménye 2023-ban 0,3%-kal esett vissza éves alapon, ugyanakkor 2024 elején 0,2%-kal bővülni tudott negyedéves összevetésben. 2024 egészében 0,2%-os ütemben növekedhet a továbbra is gyenge fogyasztói bizalom, valamint a visszafogott külső kereslet nyomán. A német feldolgozóipar új rendeléseinek és rendelésállományának tendenciája is csökkent az elmúlt időszakban, ami kockázatokat hordoz a hazai exporttevékenységet illetően.

Keleten folytatódik a bővülés

Kína gazdasága a tavalyi 5,2%-os növekedési teljesítményét követően az idei év egészében várhatóan 4,6-4,9% körüli mértékben tud majd bővülni. Ezt megerősíti az első negyedéves 5,3%-os GDP-növekedési ütem is, ugyanakkor a folyamatokat olyan negatív kockázatok övezik, mint például az ingatlanszektor válsága, a deflációs kockázatok, valamint a visszafogott belső kereslet az óvatossági motívumok felerősödése mentén.

Oroszország gazdasági teljesítménye a vártnál gyorsabban, 3,6%-kal növekedett a 2023-as év egészében, 2024-ben pedig 2,6-3,2%-os ütemben bővülhet az előrejelzések alapján, amelyet az idei első negyedéves 5,4%-os növekedés is megerősít. Az orosz olajexport stabilitását támogatja, hogy egyre inkább elmozdult a fókusza Kína, India, Törökország és az Egyesült Arab Emírségek felvevőpiaca felé a korábbi európai országok helyett.

Bár a közép-ázsiai gazdaságok tavalyi 5,3%-os GDP bővülése meghaladta a várakozásokat, a 2024-es növekedési ütemet illetően már alacsonyabb, 4,3%-os GDP-bővülés valószínűsíthető a térségben.

A nyugat-balkáni régió növekedési teljesítménye erősen függ az EU-tól

Az Európai Unió értékláncaiba szorosan integrált nyugat-balkáni országok GDP-növekedése a tavalyi 2,6%-ról várhatóan 3,2%-ra emelkedik 2024-ben. Az EU 2023-as gyenge növekedési teljesítménye alapjaiban befolyásolta a nyugat-balkáni országok gazdasági helyzetét, ugyanis egyedül Montenegró és Szerbia GDP-bővülése tudta meghaladni az előzetes várakozásokat. Utóbbi növekedése a visszafogott tavalyi első félévet követően gyorsulni tudott 2023 második félévében, így az év egészében a vártnál magasabb, 2,5%-os GDP-bővülést ért el. Mindazonáltal a növekedési különbségek mérséklődtek a termelésorientált országok (Szerbia, Bosznia és Észak-Macedónia), valamint a szolgáltatásorientált gazdaságok között (Albánia, Montenegró és Koszovó).

Afrika és a Közel-Kelet térségében kockázatot hordoz a vörös-tengeri konfliktus

Közel-Kelet és Észak-Afrika régiójának várható gazdasági teljesítménye – a mérsékelt, 1,9%-os tavalyi növekedést követően – 2,7%-kal bővülhet 2024-ben. A világgazdasági átlagtól elmaradó GDP-növekedési ütem a térség geopolitikai konfliktusainak, az olajkitermelés csökkenésének, valamint a korábban vártnál szigorúbb monetáris politikának tulajdonítható. 

Tavaly év vége óta a globális kereskedelemben jelentős fennakadások léptek fel a Vörös-tenger térségében kialakult geopolitikai konfliktus miatt. Mindezek hatására az Ázsia és a Földközi-tenger közötti tengeri szállítás időigénye és költsége is jelentősen megemelkedett 2023 decembere óta, amelynek elhúzódása kedvezőtlenül érintheti az idei inflációs folyamatokat. A vörös-tengeri konfliktus világgazdasági hatásait az Export-Őr Jelentés egyik keretes írása részletesen is bemutatja. 

A teljes összefoglaló az EXIM honlapján megtekinthető. Az Export-Őr Jelentés elsődleges célja, hogy az EXIM működését befolyásoló gazdasági folyamatokról rendszeres összefoglalót nyújtson minden érdeklődőnek, de különösen az intézmény partnereinek és ügyfeleinek. Az elmúlt három évtizedben az EXIM a magyar vállalkozások exporttevékenységének megkerülhetetlen szereplőjévé vált, valamint hozzájárult a kkv-szektor exportban betöltött súlyának növekedéséhez. 

(X)

Fotók: EXIM