Nem kis probléma a depresszió
Nagy szükség van az ehhez hasonló megoldásokra. Az Economist Impact „Depression in Europe” jelentése szerint a depresszió jelentős és növekvő társadalmi, valamint gazdasági terhet jelent Európában. Az Európai Unióban élők több mint 7 százaléka számolt be krónikus depresszióról 2021-ben, ami azt jelenti, hogy minden 14. ember érintett, és a nők közel kétszer nagyobb arányban szenvednek krónikus depresszióban, mint a férfiak. A depresszió az EU-ban a betegszabadságok akár feléért is felelős lehet, és az érintettek általában nem is dolgoznak, vagy ha igen, akkor átlagosan 6 százalékkal kevésbé produktívak. A depresszió az öngyilkosság és az öngyilkossági gondolatok elsődleges kockázati tényezője; évente mintegy 120 ezer ember vet véget az életének a WHO európai régiójában, ami a halálozások 1,3 százaléka.
A mentális zavarok teljes költsége Európában 2015-ben meghaladta a 600 milliárd eurót, ami a GDP több mint 4 százalékát tette ki.
Ez a szám tartalmazza az egészségügyi rendszer, a szociális ellátórendszerek és a munkaerőpiac közvetlen és közvetett költségeit is. A depresszióval összefüggő munkaerőpiaci kiesés – például a hiányzások és a gyengébb teljesítmény – jelentős gazdasági veszteséget okoz, csak a csökkent produktivitás költsége 2015-ben majdnem 23 milliárd euró volt.
A társadalmi kihívások közé tartozik, hogy a megbélyegzéstől való félelem is komoly akadály: sokan titkolják az állapotukat, későn vagy egyáltalán nem kérnek segítséget, és gyakran inkább testi panaszokat említenek. Ez a késlekedés – mint minden betegségnél – ebben az esetben is problémát jelent a kezelés megkezdésében és a terápia betartásában. A Covid–19-pandémia idején sok országban megduplázódott vagy megháromszorozódott a depressziósok száma, különösen a fiatalok körében, az egészségügyi rendszerek pedig nehezen tudnak lépést tartani a növekvő betegszámmal.