Amikor Washington nemzetbiztonsági kockázatra hivatkozik a Kínával szembeni vámháború okaként, tapintatosan nem hozza szóba, hogy csúcstechnológiás fegyveriparának nagy része a kínai kritikus ásványoktól függ.
A szerző a Makronóm elemzője.
Az Egyesült Államok és Kína között kirobbant politikai csatározások és a kereskedelmi háború zajában halkan húzódik meg egy olyan tény, amely nem kis mértékben változtatja meg a vámcsaták mögöttes értelmét: Amerika fegyveripara óriási mértékben függ a Peking által biztosított kritikus ásványoktól. A csúcstechnológiás fegyverzetek legfontosabb alkatrészei alapvetően antimon, germánium, gallium, volfrám vagy tellúr felhasználásával készülnek, ezeknek a kritikus anyagoknak pedig nemcsak az előállításában, de a feldolgozásában és az exportjában is globális hegemón hatalomnak számít Kína.
A Govini információs védelmi vállalat új tanulmányában 1900 amerikai fegyverben és fegyverrendszerben nem kevesebb mint 80 ezer olyan alkatrészt azonosított, amely az említett öt elem felhasználásával készült. Ez azt is jelenti, hogy az összes amerikai fegyver 78 százalékában használnak azokból az anyagokból, amelyeknek biztosításáért elsősorban Kína felel. Igazi mélyütést kapott tehát az Egyesült Államok, amikor a Trump-vámokra válaszul Peking a legszigorúbb exportkorlátozást vezette be a kritikus ásványokra vonatkozóan, egyben jól megvilágította kiszolgáltatottságát annak a Pekingnek, amelynek szerepét a globális kereskedelemben éppen készül tönkretenni.
Ezt is ajánljuk a témában
A vámok emelése csupán egy része Peking kereskedelmi háborús arzenáljának. A valódi ütőlap a kezében a ritkaföldfémek exportkorlátozása és tilalma. Washingtonnak jelenleg esélye sincs gyors diverzifikációra, az egyetlen lehetősége az lesz, ha átgondolja a Kínával szemben elindított hadjáratát.
Kína kimutatta már a foga fehérjét, amikor 2023 nyarán a galliumra és germániumra, tavaly februárban a volfrámra, a tellúrra, a bizmutra, a molibdénre és az indiumra, majd pár hónappal később az antimonra is bevezette az exportellenőrzést. Bár ez elméletileg nem jelent tilalmat, a gyakorlatban állami engedély szükséges minden ilyen jellegű exporthoz – ez pedig egyenlő a kereskedelem leállításával.
Óriási a kár, amit a kínai export befagyasztása okozhat az amerikai hadiiparnak. Az elmúlt 15 évben az öt kritikus elem amerikai fegyverekben való felhasználása évente átlagosan 23,2 százalékkal nőtt. A Govini-jelentésben megnevezett kulcsfontosságú elemek közül az antimon például az F–35 rakétaelhárító rendszerének nélkülözhetetlen összetevője, a galliumot a fejlett radarokban, a germániumot a nukleáris érzékelő rendszerekben vagy az ukrajnai háború egyik slágerfegyvere, a Javelin rakéta optikájában, a volfrámot a páncéltörőkben, míg a tellúrt a támadó drónokban használják.
Ezt is ajánljuk a témában
Az elnök lényegesen csökkentené a Kínára kivetett brutális vámokat, ám azt várja, hogy Peking tegye az első lépést. Az azonban sokkal jobb pozícióban van – és nem mozdul.
Bár az Egyesült Államok törekszik a diverzifikációra, a jelentésben említett 1900 fegyverrendszer teljes gyártási folyamatát vizsgálva Kína az ellátási láncok kulcsszereplője: a germánium 82,4 százalékától a tellúr 91,2 százalékáig. A finomított antimon esetében az amerikai fegyveriparnak csupán 19 százalék áll rendelkezésre Kínán kívüli forrásból. Ha Peking elzárja a csapot (márpedig éppen azt teszi), az
az ellátási láncok súlyos sérülésével a költségeket is emelni fogja és a gyártást is jelentősen lelassítja az Egyesült Államokban.
Hogy a lista bővüljön, Kína a tizenöt, szintén nélkülözhetetlen ritkaföldfém globális gyártásának és feldolgozói kapacitásának több mint 90 százalékát birtokolja. Amikor tehát e hónapban hét ritkaföldfémre vetett ki exporttilalmat a Trump-vámokra adott válaszként, egyértelmű jelzést küldött Washingtonnak, hogy mi fog történni, ha az amerikai elnök nem enyhít a vámokon, és továbbra sem hajlandó konstruktív, az egész világkereskedelem szempontjából létfontosságú megállapodást kötni.
***
Kapcsolódó:
Fotó: MTI/EPA/Malajziai tájékoztatási minisztérium/Shaiful Nizal Ismail
A nyugalmazott főtiszt szerint bízni kell a diplomáciai rendezésben.
Egy NATO-ország területén belül zuhant le a drón.
Kész a fegyveres erők bevonásával felszámolni a külföldi bűnszervezeteket az Egyesült Államok.
A bemutatott új drónok közül több már mesterséges intelligenciát használ, amely hatalmas harctéri előnyt jelenthet Kínának.
SCO-csúcs és kínai katonai szemle üzeni: vagy erős, bölcs és a pályán látó vezetőket választ a Nyugat, vagy bajban leszünk. Nagy bajban. Kohán Mátyás írása.
A helyes stratégia nem az, hogy „mindenkivel jóban kell lenni”, hanem az, hogy világosan meg kell határozni, kikhez tartozunk stratégiailag.
Magyarország kiáll Katar mellett a feszült közel-keleti helyzetben. A külügyminiszter szerint a béke és biztonság közös érdek.
Nagyon nem úgy történtek az események, mint ahogy korábban bemutatták.
